Az egyetemek váljanak az evangelizáció helyeivé – Véget ért az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) kongresszusa

Létrehozás: 2011. február 02., 11:21 Legutolsó módosítás: 2011. február 02., 11:23

München – Január 30-án, vasárnap véget ért Münchenben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) kongresszusa, melynek középpontjában az egyetemi lelkipásztorkodás állt. A négynapos találkozón a földrész 23 püspöki konferenciájának, egyetemi közösségeinek és mozgalmainak 60 küldötte vett részt. Jelen voltak a Szentszék, a Katolikus Nevelés Kongregációja, valamint a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsa képviselői is. A találkozó után, január 31-én a CCEE sajtóközleményt adott ki. Forrás: Magyar Kurír

A találkozót, amelyet a CCEE szervezett a német püspöki konferencia támogatásával, Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi érsek látta vendégül. A bajor bíboros üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az egyetemi lelkipásztorkodásnak ki kell dolgoznia a humanizmus új szintézisét, mint ahogy ezt a pápa „Caritas in veritate” kezdetű enciklikájában megjelölte. Az egyháznak legyen átfogó nézete a tudományokról, és mozdítsa elő a teljes körű pedagógiai képzést. Az egyetemek térjenek vissza eredeti feladatukhoz: legyenek a humanizmusban való növekedés eszközei, spirituális élcsapat, az értelmiség tartóoszlopa a közjó szolgálatában.

Marek Jedraszewski püspök, a CCEE bizottsága egyetemi részlegének felelőse elmondta: olyan egyetemi lelkipásztorkodásra van szükség, amelynek alapja az értelem, amely befogadja az objektív igazságot, miközben a társadalom javát szolgálja.

Vincent Nichols westminsteri érsek, a CCEE „Katekézis, Iskola és Egyetem” bizottságának elnöke Boldog John Henry Newman oktatásra vonatkozó tanítását mutatta be. A dublini katolikus egyetem első rektora aggodalommal kísérte a gondolkozás és az egyetemi képzés széttöredezésének folyamatát. Boldog Newman szerint az oktatásnak magába kellene foglalnia az összes tudományágat. Minden modern tudománynak helye van az egyetemen. Azonban még ma is hiányzik az integráció alapelve. Newman bíboros számára az igazság közös keresése az, ami egyesítheti a tudományágakat. Ezekben az aggodalmakban osztozott II. János Pál és XVI. Benedek is, akik szerint az egyetem az elidegenedés válságát éli át. A modern technológiai társadalmakban az egyén pusztán eszközként van jelen.

A hit megtapasztalása az egyetemi környezetben – erről tartott előadást Sergio Lanza prelátus, az olaszországi Szent Szív Katolikus Egyetem lelkipásztora. Jogos az egyetemeken a felekezeti jelenlét, mivel a katolikus hit, ha helyesen élik meg, kultúrát teremt. Az egyetemek váljanak az evangelizáció helyeivé. A hit és a kultúra tragikus kettéválásának évszázadai után a keresztény közösség számára most lehetőség nyílik arra, hogy magára vállalja prófétai szerepét. A semlegesség ma már nem létezik: végéhez ért az a kor, amelyet a mindent megmagyarázni képes értelem pozitivizmusa jellemzett. Most olyan úton kell elindulnunk, amely a különféle tudományágakat egyetlen antropológiai szintézis felé irányítja, amelyből megszülethet egy új, átfogó humanizmus.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédét Janka Ferenc, a CCEE főtitkárhelyettese olvasta fel. CCEE elnöke rámutatott az egyetemi lelkipásztorkodás egyik feladatára: létesítsen kapcsolatot az evangélium üzenetének gazdagsága és az emberi tudás végtelen területei között. Az egyetemi közösségekben a különféle tudományok képviselői, saját szakterületüknek megfelelően hozzájárulhatnak ehhez a párbeszédhez.

A müncheni találkozón világossá vált, hogy korunk egyik prioritása a hit és az ész közötti kapcsolat megújítása. A kongresszuson részt vett egy bioinformatikus, egy gazdasági szakértő és egy filozófus, mindhárman katolikus egyetemi tanárok. Tanúságtételük azt bizonyította, hogy a hit és az értelem közötti párbeszéd valóban lehetséges és magával ragadó. A négynapos találkozón bemutatták az egyes püspöki konferenciák egyetemi lelkipasztorációs terveit, amelyek hozzá kívánnak járulni az új evangelizációhoz. A résztvevők megállapították, hogy napjaink európai társadalmaiban, amely a poszt-szekularizáció korát éli, az emberek újból igénylik Istent.

Január 29-én, szombaton délután a CCEE találkozó résztvevői lerótták tiszteletüket a Fehér Rózsa diákmozgalom emlékműve előtt. A mozgalom keresztény egyetemi hallgatói erőszakmentes ellenállást tanúsítottak a náci rezsimmel szemben, ezért kivégezték őket.

A CCEE egyetemi lelkipásztorkodással foglalkozó kongresszusa január 30-án, vasárnap délelőtt szentmisével ért véget, amelyet Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi érsek mutatott be.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben