Ausztriába ért az ateista világnézeti kampány
Bécs – Ateizmus, mint világnézet – erre akarják felhívni a figyelmet az egyházmentességet szorgalmazó osztrák civilek. Szerintük manapság elnyomják őket, nem jutnak szóhoz. Ezzel szemben a hívők pontosan úgy látják, hogy a mai világból kiveszett az istenhit. Ez a vita is megjelenik a Bécsben indított kampány nyomán kirobbant vitában. Forrás: Magyar Rádió / MR1 Kossuth
Az osztrák ateistáknak Karel Gott az Isten – ezt is gondolhatnánk, ha végigpillantunk Bécsben indított kampányuk plakátjain. A falragasz szövege szerint, felhasználva az egyezést, hogy a Gott németül Istent jelent, erre építve az virít a falakon, hogy Gott minden bizonyosság szerint egy cseh slágerénekes, aki nem árthat neked. A kampány komoly vitát váltott ki. Olyannyira, hogy a bécsi közlekedési vállalat nem engedte, hogy buszukon is megjelenjen a plakát. Az istentagadók akciójáról beszámolt az osztrák közszolgálati televízió is. Részlet az ORF riportjából: „Isten nem létezik.” „A jótett emberi” – ilyen és ehhez hasonló feliratú plakátok tűntek fel az elmúlt hetekben Bécsben. Az angolszász kultúrkörből származik a kezdeményezés, hogy az ateista világnézet a nyilvánosság előtt is megjelenjen. Most osztrák ateisták, agnosztikusok és szabadgondolkodók követték a példát. A reakciók az ateista kampányra az egyéni világlátást is jól tükrözik.
Érvel a hétköznapi ember:
„- Rendben, hogy egyesek ezt gondolják, de akkor csak gondolják, ne tegyék közszemlére. Szerintem egyébként valamilyen módon mindenkinek megvan a saját Istene, akiben hisz.”
„- Ez egy olyan téma, ami élénk vitát vált ki. Én pedig úgy gondolom, hogy egy élő társadalomban szükség van ilyen élénk párbeszédre.”
„- Itt egy reklámról van szó, és egy reklám estében szerintem az ember több mindent tolerálhat. Azt is, amivel egyébként nem ért egyet.”
„- A hit kérdéseire mindenkinek magában kell választ találnia, ez nem tartozik az utcára, nem plakátra való.”
„- Szerintem a véleményét mindenki szabadon kifejezheti. Ez pedig önmagában még nem jelenti azt, hogy igaza is van.”
... az ateista:
A kampány egyik szervezője, Christoph Baumgartner szerint a szlogenekkel nem akarják megsérteni a hívők érzéseit. Mindenki abban hisz, amiben akar – mondja az aktivista. A jelszavakkal egyetlen üzenetet akarnak kifejezésre juttatni. Azt, hogy az ateisták véleménye még egy világi államban sem jelenthet meg a nyilvánosságban a súlyuknak megfelelően. „Persze azt is kiírhattuk volna, hogy ebben az országban létezik egymillió nem hívő ember, akit nem hallgatnak meg. De szerintem egy ilyen reklámszlogennel nem jutnánk messzire” – érvel Baumgartner. Így nekik provokálniuk kell az embereket, egyáltalán nem volt céljuk, hogy bárkit megsértsenek, de az igen, hogy felrázzák az országot - állítja.
De vajon milyen párbeszéd létezik ateisták és hívők között? Erről kérdeztük Borberitz Pált. A teológust azt mondja, lehet párbeszéd, hogyha a szakemberek beszélnek. Ez esetben azonban nem erről van szó, hanem általában vannak Istenben nem hívő emberek és Istenben hívő emberek - persze azok közül is nagyon sokfajta van. Az mind attól függ, hogy a két fél egymással szemben tud-e tárgyilagos lenni és tud ésszel érvelni. Az emberek legnagyobb része világnézeti kérdésekben elfogult, tehát általában nem tárgyilagos és nemigen lehet velük észérvekkel beszélni, mert a vallásos hit és az ateista hit végső soron élményeken és érzelmi attitűdökön alapul, amihez utólag keresnek észérveket és igazolásokat és tekintélyérveket. Hogyha valaki tényleg keresi az igazságot, sőt a teljes igazságot, ami nagyon ritkán fordul elő Európában, akkor lehet ateisták és hívők között párbeszédet folytatni – mondja Bolberitz.
... és a teológus:
A párbeszéd lényege egy filozófiai reflexió - folytatja. A tudomány nemcsak matematika, fizika, kémia és medicina és biológia. Ezekről a kérdésekről igenis lehet tudományosan tárgyalni, de a tudományos érvelés általában másodlagos. Észérvet keres az ember magának, mivel az értelmes lény, arra az attitűdre, aminek nagyon sok motivációja, oka lehet, hogy valaki miért istenhívő vagy nem istenhívő. Az osztrák szerző amikor a hit szót használja, a hit alatt ő valami irracionalitást ért. Én nem irracionalitást értek a hit alatt, tehát nem egy tudománnyal szembenálló valamit, hanem azt az attitűdöt értem, és azért nem használtam a hit szót mint az osztrák, hogy valakinek valamilyen módon érdekében áll, hogy higgyen Istenben vagy nem higgyen Istenben – sorolta a teológiai érveket Bolberitz Pál.
