Áttörés nem történt, de megállapodás született a klímacsúcson
Cacún – A cancúni klímacsúcson tárgyaló államok miniszterei is rábólintottak azokra a megállapodás-tervezetekre, amelyek egyrészt a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásáról, másrészt egy új klímaegyezményről szólnak. Forrás: MTI
Munkacsoportok szintjén ezeket a dokumentumokat péntek éjjel már elfogadták az államok.
Beszámolók szerint a döntés az éjszakai tárgyalásokon folyamatos ellenvetésekkel előálló Bolívia álláspontjának figyelmen kívül hagyásával született meg. A dél-amerikai ország szerint a fejlett országok Kiotói Jegyzőkönyvben tett károsanyag-kibocsátás csökkentési vállalásai nem elegendőek a globális felmelegedés megfékezéséhez.
A tárgyalásokon elnöklő mexikói külügyminiszter, Patricia Espinosa a két hete tartó tárgyalások végén hangsúlyozta: „Új korszak kezdődik a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben". Hozzáfűzte: a Bolívia által megfogalmazott aggályokat a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben kellene rögzíteni. Az államok megegyeztek abban, hogy 2 Celsius fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest.
A megállapodás a Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak – a tudomány által is elismert célokkal összhangban – 2020-ig 25 és 40 százalék közötti károsanyag-kibocsátás csökkentést ír elő az 1990-es bázisévhez képest, és nevesítik a Kiotói Jegyzőkönyv második vállalási periódusát is. Utóbbiról később születhet döntés, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy az első vállalási időszak lejártáig, vagyis 2012 végéig tető alá hozzák a megállapodást.
A megállapodásban leszögezik: létrehoznak egy olyan keretegyezményt, amelyhez mind a 194 állam csatlakozik, és amely tartalmazza többek között az Egyesült Államok, valamint a fejlődők vállalásait is. Egyetértettek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig világszerte jelentősen csökkenteni kell. Arról, hogy mennyivel, a következő, dél-afrikai klímacsúcson születhet megegyezés. 2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizsgálhatják, és dönthetnek a felmelegedés további, 1,5 Celsius fokban történő maximálásáról. Az egyes országok önkéntes, egyéni vállalásait egy külön listán tartják nyilván.
Az államok ismét megerősítették azt a célt is, hogy egy létrehozandó Nemzetközi Zöld Alapba évente 100 milliárd dollárnyi segélyt gyűjtenek össze 2020-ig a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítésének támogatására, a megállapodás ugyanakkor nem nevesíti a finanszírozás forrásait, ez további tárgyalások témája lesz. Az alapot a fejlett és fejlődő államok 12-12 képviselőjéből álló testület vezeti, a vagyont egy vagyonkezelőre bíznák, az átmeneti időre a Világbank láthatná el ezt a feladatot. A finanszírozás kapcsán megerősítették azt is, hogy a tavalyi koppenhágai klímacsúcson az iparosodott államok által felajánlott 30 milliárd dollárt azonnali segítségként 2012-ig rendelkezésre bocsátják.
Beszámolók szerint a megállapodásban szereplő célok részletei közül többet további tárgyalásokon kell kidolgozni, azonban a mexikói külügyminiszter által „Cancúni Megállapodásnak" nevezett dokumentum erre jó alapot szolgáltathat. A mexikói Cancúnban november 29 óta egyeztettek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16). A tavalyi, COP15 találkozót Koppenhágában rendezték, akkor a részt vevő államoknak nem sikerült tető alá hozniuk egy jogilag kötelező érvényű klíma-megállapodást.
A fő kérdés Koppenhága után is az maradt, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói Jegyzőkönyv. A cancúni tárgyalásokat a végső fázisban az lendítette előre, hogy pénteken délután, a konferencia tervezett zárónapján nyújtotta be azt a két megállapodás-tervezett a mexikói elnökség, amelyben végül megegyeztek az államok.
A következők az egyezmény főbb pontjai:
-
Nagyobb emisszió-csökkentésre van szükség, ám azt konkrétan nem vázolták fel, hogyan kívánják a koppenhágai csúcs után tett kibocsátás-csökkentő vállalásokat végrehajtani.
-
A Zöld Klíma Alap 100 milliárd dollárt oszt szét a következő 10 évben a szegény országok között, hogy segítse gazdaságuk alacsony-karbontartalmú pályára állítását.
-
Egy új Adaptációs Bizottság segíti ezeket az országokat az éghajlatváltozás (illetve a természeti katasztrófák) elleni védekezésben. A kincstárnoki feladat ellátásával -japán, amerikai és uniós kérésre- átmenetileg a Világbankot bízták meg, a felügyelői funkciót olyan testület látja el, amelyben egyenlő mértékben vesznek részt a fejlődő és fejlett országok. "Több fejlődő ország úgy tekint a pénzügyi segélyre, mint az északi államok évszázadokra visszamenő ipari szennyező tevékenységének ellentételezésére", jegyezte meg az MTI.
-
Kidolgozták az erdőirtás megfékezésére igénybe vehető finanszírozás paramétereit.
-
Oroszország és Japán valószínűleg nem fogja meghosszabbítani a kiotói jegyzőkönyv érvényességét (2012 után, mert új megállapodást akarnak, ami Kínára, az USA-ra és Indiára is érvényes. A fejlődő országok ezzel szemben úgy látják, az ipari forradalom óta a fejlett országok felelősek a légszennyezés túlnyomó részéért, ezért az ő kötelességük, hogy a jövőre is kiterjesszék kiotói vállalásaikat.)
-
A fejlődő országok kibocsátás-csökkentését csak akkor ellenőrzik, ha azt nyugati pénzből finanszírozzák.
Megoldatlan témák -
Az eddigi egyezmények hosszú távú célként 2 Celsius fokban maximalizálták a felmelegedést (az ipari forradalom kezdetéhez képest), és úgy kalkulálták az emisszió-csökkentés százalékértékét, hogy ennél ne legyen nagyobb a klímaváltozás. Az új szakvélemények azonban arról tanúskodnak, hogy ennek betartása is nehéz lesz. A fejlődő országok eközben 1,5, sőt némelyikük 1 Celsius fokos melegedést lát csak megengedhetőnek.
-
Kérdéses a Kiotói megállapodás jegyében beindított emissziós kvótakereskedelem jövője.
-
Nem döntöttek arról a javaslatról, hogy a légi-, és tengeri forgalomra kivessenek-e karbonadót, amelyből a befolyó 10 milliárd dollárt a Klíma Alapra fordíthatnák. De nem foglaltak állást a bankok klíma-célú megadóztatása és a fosszilis energiák nemzeti szintű megadóztatása mellett sem.
