A piramisokkal vetekedhet a sumérok ősi városa

A dél-iraki Nasziríja városához közel fekvő ókori településnek alig 20 százalékát tárták fel a brit és amerikai régészek a XIX. és a XX. században végzett ásatások során. „Ha egyszer folytatódnak a feltárások, tonnaszámra kerülnek majd elő a régészeti leletek és megtöltik a múzeumok termeit. Ez a lelőhely fontosabbá válhat akár még a gízainál is, ahol Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisa és a híres-nevezetes Szfinx található" – lelkesedett Dhaif Muhszin, a régészeti lelőhely iraki illetékese. Az Urt ismerő régészek úgy gondolják, hogy több mint harminc évig fog tartani a város feltárása.

Ur királysága, amelyet több mint 4500 éve alapítottak, nagy, szélfútta domb alatt nyugszik. A csúcson a fenséges Zikkurat magasodik: a téglaépítmény a Hold sumér isteneként ismert Nanna dicsőségét hirdeti. Az Eufrátesz termékeny partján épült város az emberi civilizáció egyik legrégibb bölcsője, itt született az első, ékírásos írásrendszer.

A sumérok Ur-Nammu király uralma idején, az i.e. XXI. században élték fénykorukat. Ő volt Sumer harmadik dinasztiájának alapítója, számos sikeres hadjáratot vezetett és a határokat a mai Iránig terjesztette ki. Az ő idején virágzott a gazdaság, a kultúra, a művészet és a költészet, a királyságot fejlett közigazgatási apparátus kormányozta, gazdag törvénygyűjteménnyel rendelkezett.

„Egészen biztos, hogy még számtalan dokumentum fog előkerülni" – hangsúlyozta az AFP-nek Steve Tinney, az amerikai Pennsylvaniai Egyetem asszírológiaprofeszora, a múlt századi, a British Múzeummal végzett feltárások kiváló ismerője. Tinney bízik abban, hogy a kutatások fényt fognak deríteni Ur-Nammu és utódai kormányzására, valamint a sumérek politeista, többistenhívő vallására, rítusaira és imáira. Ur lelőhelye egyedülállónak bizonyulhat, ha bebizonyosodik, hogy valóban a bibliai Ábrahám városa volt. Ez a feltevés még az 1922-es ásatások során felmerült, mivel találtak egy követ, amelyre a pátriárka neve volt felvésve. Ábrahámot mindhárom monoteista, egyistenhívő vallás története egyik forrásának tekinti.

Az ókori városban II. János Pál katolikus egyházfő 1999-re tervezett – soha meg nem valósult – látogatásának előkészületeként még Szaddám Huszein volt iraki elnök utasítására helyreállítottak egy 27 helyiséget tartalmazó épületet. A várost ma ennek ellenére csak egy rozoga korlát és néhány őr védi. Könnyen megtörténhet, hogy elfelejtett város marad egy olyan országban, amelyet még mindig átjár az erőszak és amelyet jobban leköt az újjáépítés, mint az archeológia. „Sok elvégezni való akad még, a központi kormánnyal közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az ország hasznot húzhasson óriási lehetőségeiből és a turizmus Mekkájává váljék" – vélekedik Anna Prouse olasz diplomata, aki Zikar tartományban a regionális újjáépítési csoport vezetője.

A tartományban Uron kívül még 47 „nagy régészeti értékkel rendelkező" lelőhely található. A tartományi hatóságok nem rendelkeznek elég pénzzel a feltárásukhoz szükséges titáni munkálatok finanszírozására, a régészet helyett inkább az elektromos-, az ivóvíz- és csatornahálózat, az iskolák és az utak helyreállítására koncentrálnak – mondta Anna Prouse. A diplomata szerint az iraki kormány mindeddig nem adta jelét annak, hogy az ásatások felújítására készülne, bár a régészcsoportok 2005-től fogva ismét újrakezdték tevékenységüket.