A pápa levonta angliai útjának konzekvenciáit az általános kihallgatáson

E történelmi eseménnyel új és fontos szakasz kezdődött az Egyesült Királyság és a Szentszék hosszú és nem mindig egyszerű kapcsolataiban – mondta XVI. Benedek pápa. A látogatás legfontosabb eseménye, John Henry Newman bíboros boldoggáavatása kapcsán a Szentatya „a modern idők egyik legnagyobb angol személyiségeként” jellemezte a kiváló teológust és egyházi személyt. Az utazás mottóját – „szív a szívhez szól” – Boldog Newman bíborosi jelszava sugalmazta.

„Az intenzív és gyönyörű négy nap során abban a nagy örömben volt részem, hogy megérinthettem az Egyesült Királyság lakosainak szívét, ők pedig válaszoltak az én szívemnek, főként a jelenlét és hit tanúbizonyságával. Megtapasztaltam, hogy a keresztény örökség ma is mennyire erős a társadalmi élet különböző területein. A britek szíve és élete nyitott Isten valósága iránt, és a vallásosság számtalan módon megnyilvánul. Ezt látogatásom még inkább előtérbe helyezte” – a pápa háláját fejezte ki mindenkinek, főként az egyszerű embereknek, a rendkívül szívélyes fogadtatásért, és mindenkit biztosított arról, hogy örök emlékként őrzi szívében látogatása eseményeit.

Látogatása első napján Benedek pápa II. Erzsébet királynővel találkozott Edinburghban, aki férjével, Fülöp herceggel együtt az egész brit nép nevében udvarias fogadtatásban részesítette. A találkozás középpontjában a keresztények társadalmi szerepének értéke és a világ népei iránt érzett közös felelősség állt. Skócia történelmi fővárosában a Szentatya megcsodálta a keresztény hagyomány és műemlékek szépségeit. Az angol királynőhöz és közméltóságokhoz intézett beszédében rámutatott, hogy a keresztény üzenet mennyire hozzátartozik az ország nyelvéhez, gondolatvilágához és művelődéséhez, továbbá emlékeztetett Nagy-Britannia nemzetközi életben betöltött szerepére és Észak-Írország időtálló békéjének megteremtésére.

Útja során XVI. Benedek Glasgow-ban, a lenyűgöző parkjairól híres skót városban mutatta be első szentmiséjét. Szent Ninián, Skócia első hithirdetőjének ünnepén került sor a főként katolikusok számára fontos eseményre. A szentmisén a pápa a kultúrák evangelizálásának szerepéről elmélkedett, különös tekintettel arra, hogy a mai korban uralkodó relativizmus elhomályosítja az ember természetére vonatkozó örök igazságot.

A Szentatya Londonban töltött napjával kapcsolatban három találkozót idézett fel: méltatta a katolikus nevelésben elkötelezett személyek szerepét; meglátogatta a canterburyi érseket, végül pedig felkereste a Westminster-székesegyházat. A gyermekeknek és a fiataloknak, akik rokonszenvvel és lelkesedéssel fogadták, azt mondta, hogy ne elégedjenek meg a kényelmes megoldásokkal, hanem tekintsenek valami magasztosabb felé, mert az igazi boldogságot egyedül Istenben találják meg. A canterburyi érseknél tett látogatása során Benedek pápa a katolikusok és az anglikánok közös felelősségéről és keresztény tanúbizonyságáról beszélt. Most történt először, hogy Péter utóda felkereste a Westminster-székesegyházat, amely az ország keresztény gyökereinek jelképe. Az Egyesült Királyság keresztény közösségeinek képviselői közösen imádkozták a vesperást, ami fontos lépést jelent a katolikusok és az anglikánok kapcsolatainak alakulásában.

Látogatása harmadik napján XVI. Benedek a miniszterelnökkel és a politikai élet képviselőivel találkozott, majd szentmisét mutatott be a Westminster-székesegyházban. Örömmel látta, hogy milyen sok fiatal vett részt ezen a szertartáson. Az Apostoli Nunciatúra épületében a papok és szerzetesek által elkövetett visszaélések néhány áldozatával találkozott – a meghatottság és az imádság intenzív mozzanatának nevezte e találkozást a Szentatya. Nem sokkal ezután egy szakértőkből és önkéntesekből álló csoportnak köszönte meg értékes szolgálatát, akik arra törekszenek, hogy ne érje bántódás a gyermekeket és fiatalokat egyházi környezetben.

A pápa végül az Egyesült Királyságban tett látogatása legfontosabb eseményéről, John Henry Newman bíboros boldoggáavatásáról beszélt a szerdai általános kihallgatásra összegyűlt híveknek: a boldoggáavatást Birminghamben tartották. A jelentős eseményt imavirrasztás előzte meg a londoni Hyde Parkban. Az egybegyűltek, főként fiatalok sokasága előtt a Szentatya Newman bíboros, a hívő értelmiségi alakját méltatta, akinek spirituális üzenetét úgy lehetne összefoglalni, hogy a lelkiismeret útja nem a bezárkózás, hanem a megnyílás, a megtérés és az engedelmesség Krisztus iránt, aki az Út, az Igazság és az Élet. Az angol, a walesi és a skót püspökhöz intézett beszéd zárta le a nagy napot, amely az ünnep és a szívek egységének volt a napja a helyi katolikus közösség számára.

Az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolóját a pápa a következő szavakkal zárta: „Ez az apostoli utazás is megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy Európa ősi nemzeteinek keresztény lelkülete van, amely egységet alkot e népek géniuszával és történelmével. Az egyház pedig szüntelenül azon fáradozik, hogy ébren tartsa ezt a spirituális és kulturális hagyományt. Boldog John Henry Newman, akinek alakja és alkotó munkája ma is hihetetlenül időszerű, érdemes arra, hogy mindenki megismerje. Ő legyen a segítője a keresztények erőfeszítéseinek, hogy mindenhol elterjesszék Krisztus jó illatát, úgy, ahogy Boldog John Henry Newman írta bölcsen „Krisztus elterjesztése” című könyvében.”

A szerda délelőtti általános kihallgatás során a pápa a szokás szerint különböző nyelveken köszöntötte az egyes csoportokat, köztük magyarul az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyéből és a Szabadkai Egyházmegyéből érkezett híveket.