A pápa fogadta Törökország új szentszéki nagykövetét

XVI. Benedek emlékeztetett rá, hogy közeledik a Törökország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének ötvenedik évfordulója. A fél évszázaddal ezelőtti esemény a Szentatya elődje, Boldog XXIII. János pápaságának gyümölcse volt: Angelo Roncalli pápává választása előtt apostoli delegátusként szolgált Isztambulban; közismert volt a török nép iránti szeretete – olvasható a Vatikáni Rádió honlapján.

Az elmúlt öt évtizedben nagy előrelépések történtek a mindkét fél számára fontos területeken – mondta a Szentatya, annak a reményének adva hangot, hogy a szívélyes kapcsolatok, a folyamatos együttműködés tovább erősödnek. Örömmel idézte fel 2006-ban Törökországban tett látogatását, melynek során kifejezhette a török nép és a kormány tagjai iránti tiszteletét. Most ismét elismerésének adott hangot az akkori fogadtatásért. Két évvel ezelőtti látogatásának egyik kiemelkedő eseménye volt I. Bartolomeosz pátriárkával való találkozása.

A laikus Török Köztársaságban, ahol a lakosság nagy többsége muzulmán, a keresztény közösségek büszkén vállalják szerepüket; tudatában vannak ősi örökségüknek és annak, hogy jelentősen hozzájárultak nem csak hazájuk, hanem egész Európa civilizációjához – hangzott el a Szentatya és Kenan Gürsoy találkozóján. A közelmúltban ünnepeltük Tarzuszi Pál születésének kétezredik évfordulóját, a jubileum az egész világ figyelmét a keresztény örökség felé irányította – mondta Benedek pápa, majd kifejezte a keresztények elismerését mindazoknak, akik megkönnyítették a zarándoklatokat és liturgikus szertartásokat.

A Szentatya 2006-os törökországi látogatása arra is alkalmat adott, hogy köszöntse a muzulmán közösséget. Ez volt az első alkalom, hogy pápaként egy túlnyomórészt muzulmán országot keresett fel: nagyrabecsüléséről biztosította az iszlám híveit, és megismételte a katolikus egyház elkötelezettségét a vallásközi párbeszéd folytatására. E dialógus a kölcsönös tisztelet és barátság szellemében folytatódik, közös tanúságtétel az Istenbe vetett szilárd hitről, ami mind a keresztényeket, mind a muzulmánokat jellemzi. A cél egymás jobb megismerése, a szeretet kötelékeinek megerősítése – fejtette ki XVI. Benedek Törökország új szentszéki nagykövetéhez intézett beszédében.

Törökországban a katolikusok értékelik, hogy az alkotmány biztosítja számukra az istentiszteleti szabadságot. Örömmel járulnak hozzá testvéreik jólétéhez, főleg a karitatív tevékenység és az egészségügyi szolgáltatások révén. Jogosan büszkék arra az ellátásra, amelyben a szegényeket részesíti az egyház által vezetett két isztambuli kórház. Ahhoz, hogy e kezdeményezések virágozhassanak, a kormány további támogatására van szükség – hangsúlyozta a pápa. Az országban egyelőre nem részesült jogi elismerésben a katolikus egyház; pedig e lépés lehetővé tenné, hogy teljes vallásszabadságot élvezzen, és még jobban hozzájáruljon a társadalom életéhez.

Törökország mint laikus demokratikus állam Európa és Ázsia határán betöltheti az iszlám és a nyugat közötti híd szerepét, és jelentősen hozzájárulhat a közel-keleti stabilitás megvalósításához. A Szentszék nagyra értékeli az erre irányuló törökországi kezdeményezéseket, és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a térség régóta tartó konfliktusának felszámolására irányul. A történelem már sokszor bebizonyította, hogy a területi vitákat és az etnikai viszályokat csak akkor lehet kielégítően megoldani, ha figyelembe veszik minden fél jogos elvárásait; ha beismerik, és lehetőség szerint jóváteszik a múlt igazságtalanságait – fejtette ki Benedek pápa Kenan Gürsoy török nagykövethez intézett beszédében.