A pápa beszédet intézett Macedónia új vatikáni nagykövetéhez
Róma – Szent Cirill és Metód ünnepe alkalmából minden évben találkozik a pápa és egy hivatalos macedón állami küldöttség. XVI. Benedek Gjoko Gjorgjevski diplomatához intézett beszédében kifejezte, hogy a Szentszék nagy megbecsüléssel tekint Macedónia spirituális és kulturális örökségére. Forrás: Magyar Kurír
Szent Cirill és Metód a szláv népek spirituális vezetői és egyben Európa társvédőszentjei. Ez az éves találkozó bizonyítja, hogy jó a kapcsolat a Szentszék és a volt jugoszláv köztársaság, Macedónia között. A kétoldalú kapcsolatok különösen az utóbbi években pozitívan fejlődtek, a szívélyes együttműködés jellemzi őket – mondta XVI. Benedek pápa, elismeréssel nyugtázva, hogy az ország különféle részein új katolikus istentiszteleti helyek épültek.
A Szentszék nagyra értékeli a macedón nép spirituális és kulturális örökségét, amelynek ékesszóló tanúi, csodálatos vallási műemlékei különböző korokban és helyeken épültek, például Ohrid városában – hangsúlyozta a Szentatya. A macedón állampolgárok ebből az örökségből merítve tovább építik történelmüket, spirituális önazonosságuk erejében tapasztalataikkal gazdagíthatják az európai népeket. Benedek pápa reményét fejezte ki, hogy az ország, erőfeszítéseinek megfelelően, az egyesült Európa részévé válik, elfogadva az ehhez kapcsolódó jogokat és kötelességeket, az intézmények és az egyes népek hagyományos értékeinek kölcsönös tiszteletben tartásával.
A Szentatya utalt a macedón nagykövet szavaira, miszerint az ország népe egyre inkább elkötelezte magát a különböző etnikumok és vallások közötti párbeszédre; példát mutathatnak a Balkán más régiói számára is. A macedón társadalom különböző tagjai közötti nagyobb megértés és szorosabb vallási kapcsolatok hozzájárultak egy olyan légkör megteremtéséhez, amelyben az egyének testvérnek, Isten gyermekeinek és ugyanazon ország állampolgárainak ismerik el egymást.
A hívők tudják, hogy a béke nem pusztán emberi tevékenységek gyümölcse, hanem mindenekelőtt Isten ajándéka a jóakaratú embereknek. E béke alappillérei az igazságosság és a megbocsátás – hangsúlyozta XVI. Benedek. A második világháború tragédiája, valamint az alapvető emberi jogokat tagadó totalitarizmus szomorú tapasztalata után a macedón nép elindult a harmonikus haladás útján; türelemről, az áldozathozatal iránti készségéről, kitartó optimizmusról tett tanúságot. A megfelelő szociális és gazdasági fejlődéshez a nép kulturális, társadalmi és lelki igényeit is szem előtt kell tartani, továbbá érvényre kell juttatni a nemzet legnemesebb hagyományait és erőforrásait. Tudatosítani kell, hogy a globalizáció növekvő jelensége egyrészt egy szintre hozza a szociális és gazdasági különbözőségeket, másrészt súlyosbítja az egyenlőtlenséget az előnyös helyzetben lévők és a perifériára szorultak között – tette hozzá a Szentatya.
Mind egyéni, mind közösségi szinten meg kell erősíteni azokat az elveket, amelyek a macedón nép civilizációjának alapját is képezik, mint a családhoz való ragaszkodás, az emberi élet védelme, a vallási igények előmozdítása, különösen a fiatalok körében. Macedóniában a katolikus egyház kisebbségben van, de felkínálja őszinte hozzájárulását egy igazságosabb társadalom építéséhez, tudatában annak, hogy az igazságban megvalósuló szeretet minden személy és az egész emberiség valódi fejlődésének legfőbb mozgató ereje – utalt Benedek pápa a „Caritas in veritate” kezdetű enciklikára.
