Katolikus egyház: A legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonatkozó szabályozás újdonságai
Róma – A Hittani Kongregáció a pápa kifejezett kívánságára és jóváhagyásával módosította a legsúlyosabb büntetendő cselekményekről szóló szabályokat. Az új normák fő célja, hogy világosabbá váljanak, az Egyház számára melyek számítanak a legsúlyosabb bűncselekményeknek, illetve egyértelmű legyen, milyen szabályok szerint történjen és mely egyházi hatóságok feladata a vonatkozó eljárás lefolytatása. Forrás: Magyar Kurír / Érszegi Márk Aurél
A dokumentum ez utóbbiakat pontosítja, egységes szerkezetbe foglalja és helyenként egyszerűbbé is teszi. A már meglevő szabályok rendezése mellett tehát új elemeket is tartalmaz.
A 2010. május 21-i dátumot viselő „Legsúlyosabb büntetendő cselekményekkel kapcsolatos jogszabályok” (Normae de gravioribus delictis) a Római Kúria azon dokumentumainak körébe tartozik, amelyek a hatályos törvények betartatását hivatottak elősegíteni. Előzménye a II. János Pál 2001-es Sacramentorum sanctitatis tutela motu propriójában foglaltak végrehajtását szabályozó, ugyancsak a Hittani Kongregáció által 2001. május 18-án kiadott De delictis gravioribus levél.
A korábbi felhatalmazások véglegesítése
Az új szabályozás egyik célja, hogy az elmúlt évtized során előbb II. János Pál, majd XVI. Benedek által a Hittani Kongregáció számára biztosított különleges felhatalmazásokat az Egyház jogrendjének szerves részévé tegye. Ezek a rendelkezések tehát eddig is hatályban voltak, de mintegy ideiglenes jelleggel: végleges rögzítésük is azt tanúsítja, hogy a Szentatya szigorítani kívánja a fellépést az Egyházon belüli visszaélésekkel szemben.
A jogszabály például rögzíti, hogy a hit és az erkölcsök elleni, valamint a szentségek kiszolgáltatása terén elkövetett legsúlyosabb büntetendő cselekmények vonatkozásában a Hittani Kongregáció hivatott ítélkezni a bíborosok, a pátriárkák, a pápai követek, a püspökök és a szerzetesrendek vezetői felett (vö. 1405. kán. 3. §). Ezzel a pápa egy kizárólagos saját jogának gyakorlását ruházta a Hittani Kongregációra, hiszen az említett személyek felett az Egyházi Törvénykönyv értelmében csak neki van joga ítélkezni (1405. kán. 1. §).
A legsúlyosabb büntetendő cselekmények elévülési idejét kiterjeszti tízről húsz évre, azzal, hogy a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélés esetében ezt az áldozat 18. életévének betöltésétől kell számítani. Azonban a Hittani Kongregáció egyes esetekben felmentést is adhat az elévülési határidő alól, aminek gyakorlati jelentősége leginkább a pedofil visszaélések ügyeiben mutatkozik meg, amikoris az eset sokszor csak évtizedekkel később jut az illetékes hatóságok tudomására.
A szóban forgó büntetőügyekben eljáró egyházi bíróságokon kizárólag papi személy lehet bíró, ügyész, jegyző és ügyvéd. Azonban a helyi bíróságok feladatainak megkönnyítése érdekében a Hittani Kongregáció felmentést adhat a papság és a kánonjogi doktorátus követelménye alól a bírósági személyzet és az ügyvédek vonatkozásában.
Ugyancsak az eljárások könnyítését szolgálja, hogy a Hittani Kongregáció eseti alapon engedélyezheti az illetékes helyi ordinárius számára a peren kívüli határozattal történő eljárást (1720. kán.) a hosszadalmasabb bírói büntetőeljárás helyett. Továbbá, a legsúlyosabb és egyértelmű esetekben közvetlenül a pápa elé is terjesztheti az ügyet a vádlottnak a klerikusi állapotból történő elbocsátása és a cölibátus kötelezettsége alóli felmentése végett.
A szabályozás új elemei
A legsúlyosabb büntetendő cselekmények körének következetesebb meghatározása érdekében kerültek az új jogszabályba a vallás és az egyház egysége elleni – önmagától beálló kiközösítéssel járó – büntetendő cselekmények, a hitehagyás, az eretnekség és a szakadárság.
A gyónás szentségével kapcsolatos visszaélések terén a Hittani Kongregációnak fenntartott, legsúlyosabb bűncselekmények közé került a gyóntatás és a szentségi feloldozás színlelése (1378. kán. 2. §), a gyónási titok közvetett megsértése (a közvetlen megsértés már eddig is a Szentszék számára fenntartott ügyek közé tartozott, vö.: 1388. kán. 1. §), valamint a szentgyónás tartalmának technikai eszközökkel történő rögzítése és nyilvánosságra hozatala (ami a Hittani Kongregáció 1988. szeptember 23-i határozata értelmében önmagától beálló kiközösítést von maga után).
Az egyházi rend szentségével való visszaélésként ugyancsak a Hittani Kongregáció hatáskörébe utalja az új jogszabály a nők pappá szentelésére tett kísérletet. Ez a büntetendő cselekmény egy korábbi törvény (a Hittani Kongregáció 2007. december 19-i általános határozata) értelmében az Apostoli Széknek fenntartott önmagától beálló kiközösítést von maga után, mind a „szentelő”, mind a „felszentelt” vonatkozásában.
Az egyházi személy részéről kiskorúval szemben elkövetett szexuális visszaéléssel (ami már eddig is a legsúlyosabb büntetendő cselekmények közé tartozott) azonos megítélés alá tartozik mostantól az értelmi fogyatékos személlyel szembeni hasonló visszaélés (korhatártól függetlenül), valamint a gyermek-pornográf (14 évesnél fiatalabb gyermekekkel kapcsolatos) anyagok egyházi személy általi megszerzése, birtoklása és terjesztése.
Az eljárási újítások között szerepel például, hogy az illetékes ordináriusnak ezentúl nem csupán a büntetőeljárás során, hanem már az előzetes vizsgálat alatt is lehetősége van bizonyos óvintézkedéseket foganatosítania a vádlottal szemben, a botrányok megelőzése, a tanúk szabadságának védelme, illetve az igazságszolgáltatás menetének biztosítása érdekében: például eltilthatja a szent szolgálattól, valamely hivatal vagy feladat gyakorlásától, sőt „kényszerlakhelyet” is kijelölhet számára (vö. 1722. kán.).
A szóban forgó eljárások továbbra is pápai titok alá esnek. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy például a pedofil bűncselekmények esetében nem korlátozza az áldozat azon jogát, hogy feljelentést tegyen a világi hatóságoknál, hanem többek között az áldozat és a vádlott személyiségi jogait hivatott védelmezni a szükségtelen nyilvánosságtól. A gyónás szentsége elleni büntetendő cselekmények kapcsán a jogszabály külön gondot fordít a gyónási titok sérelmének megelőzésére.
