A Közel-Kelettel foglalkozó szinódus ajánlásai
Róma – Október 18-án, hétfőn délelőtt a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinóduson, XVI. Benedek pápa jelenlétében Antonios Naguib alexandriai kopt pátriárka, a szinódus főrelátora és Joseph Soueif ciprusi maronita érsek bemutatták a „Relatio post disceptationem” dokumentumot, azaz a megbeszélések utáni jelentést, az első héten elhangzott ajánlások alapján elkészített listát. Forrás: Magyar Kurír
A jelentés 23 kérdéskört tárgyal. A következő napokban szekcióüléseken vitatják meg az egyes pontokat, mielőtt elkészítenék a szinódusi véglegesített ajánlásokat, amelyeket majd a Szentatyának nyújtanak át. Leszögezték: „A Közel-Kelet új hajnala csak úgy köszönthet be, ha mindenki együttműködik a társadalom érdekében”.
Naguib pátriárka a sok téma közül kiemelte azt a bizonyosságot, hogy a közel-keleti keresztények nincsenek egyedül. Elmondta, hogy Isten Szavából kell kiindulni, és az evangélium békés hirdetése nem jelent prozelitizmust. Jézus nem azt kéri a tanítványaitól, hogy győzzék meg testvéreiket, hanem azt, hogy örömmel tegyenek tanúságot az evangéliumról. A szinódusi atyák a következő témák fontosságát hangsúlyozták: a vallás- és lelkiismereti szabadság, az állampolgárok egyenlősége a törvény előtt, a médiumok fontos szerepe az evangélium hirdetésében. Szabad teret kell adni a katolikus iskoláknak és egyetemeknek, amelyek a békés együttélés kiváltságos helyei. Az erőszakot minden esetben el kell ítélni – olvasható a jelentésben. A szinódusi atyák szolidaritást vállalnak a palesztinokkal. Arra szólítják fel a nemzetközi közösséget, hogy vegyék figyelembe az iraki keresztények drámai helyzetét is.
Központi helyen foglalkozik a dokumentum továbbá az elvándorlás kérdésével: természetes jogról van szó, amely azonban nem lehet kényszer. Támogatni kell a békét és a fejlődést, hogy a keresztények a Közel-Keleten maradjanak. Javasolták, hogy a diaszpórában élő közel-keleti katolikusok tartsák meg a kapcsolatokat származási országuk helyi egyházaival. Hangsúlyozták, hogy a migráció kérdése jelentősen érinti azokat az afrikaiakat és ázsiaiakat, akik a Közel-Keleten keresnek munkát, és akiket munkaadóik gyakran kihasználnak. A szinódusi atyák javasolták, hogy létre kellene hozni a papok illetve világi keresztények egyfajta „bankját” abból a célból, hogy a szükségleteknek megfelelően mindig készen álljon egy-egy pap vagy világi hívő a nehéz helyzetben lévő hívek felkeresésére.
Az ökumenikus párbeszédet illetően XVI. Benedek pápa nyomán a szinódusi atyák megállapították: szeretetközösség nélkül nincs tanúságtétel, a megosztottság pedig botrányt jelent. Őszinte erőfeszítésekkel le kell küzdeni az előítéleteket. Javasolták továbbá a péteri primátus gyakorlásának új formáját, amely nem csorbítaná Róma püspökének küldetését, és amely az első évezred egyházi formáiból merítene. Kényes témáról van szó, amelyet egy több diszciplínát képviselő, a pápa által kinevezett bizottság tanulmányozhatna.
A zsidósággal való kapcsolatok terén a „két nép-két állam” megoldását javasolják az izraeli-palesztin konfliktus megoldására. Párbeszédre van szükség minden szinten. A szinódusi atyák elítélik az antiszemitizmust és a zsidóellenességet. A muzulmánok vonatkozásában azt kell keresni, ami összeköti a két vallást, ilyen például az élet szentsége. Kerülni kell minden provokációt. „Reméljük, hogy a Korán alapelvét, miszerint a vallás terén nem létezhet semmiféle kényszer, a gyakorlatban is megvalósítják” – olvasható a jelentésben. A vallásszabadság a keresztények és muzulmánok közötti egészséges kapcsolatok alapját képezi.
P. Pierbattista Pizzaballa ferences, szentföldi kusztosz újságíróknak adott interjújában megállapította: „A szinódus nem hozhat azonnali, konkrét eredményeket, amelyekről hamarosan hírt lehet adni. Az egyház ideje nem az újságírók ideje”.
