A dalai láma támogatja a globalizációt

A Broadway Books kiadó gondozásában The Leader’s Way (A vezető útja) címmel júliusban megjelent könyv írói a vallás és az üzlet párosítására tettek kísérletet, a buddhizmus alapértékeire építve. A 14. dalai láma és egy nemzetközi menedzsment-szaktanácsadó, a holland származású, jelenleg Franciaországban élő Laurens van den Muyzenberg közös munkájának megszületését a szerzők közel egy évtizedig tartó rendszeres találkozóinak sora előzte meg.

A megbeszélések célja az volt, hogy Tibet spirituális vezetője mélyebb ismereteket szerezzen az aktuális gazdasági ügyekről, viszonzásul pedig reagáljon azokra saját értékrendje szerint. Az eredmény a buddhizmus és a kapitalizmus, azaz a Kelet és Nyugat meghatározó elemeinek összeegyeztethetősége lett, amiről az említett könyv is beszámol.

A dalai láma korábbi kizárólagos elkötelezettsége az alapvető emberi értékek és a tibetiek ügye mellett az elmúlt években kiegészült ugyanis a globális gazdaság és a jólét igazságos elosztása iránti figyelemmel. „Én alapvetően a globalizáció támogatója vagyok” – nyilatkozta egy nemrég vele készült interjúban, amit azzal is magyarázott, hogy ha olyan szervezeteket kell találni, amelyek rendelkeznek megfelelő kapacitással a világ jobbítására és fejlődésének elősegítésére, akkor azok a multinacionális vállalatok. Hozzátette, hogy a hangsúly a felelősségteljes irányításon, nem pedig a nyerészkedésen van.

Az üzlet legfőbb szerepe ugyanis, hogy hozzájáruljon a társadalom jólétéhez, a profit pedig csak „egy finom cél”, a „jó munka velejárója”. A tibeti emigráns kormány vezetője a pénzügyi válság kirobbanásának hátterében is ennek a szemléletmódnak a hiányát, a vállalatvezetők túlzott mohóságát látja. A menedzserek feladata szerinte, hogy egy adott döntési helyzetet „minden lehetséges szemszögből megvizsgáljanak”, azaz vegyék figyelembe az alkalmazottak, az ügyfelek, a részvényesek, sőt az egész globális társadalom érdekeit.

A dalai láma könyvében támogatja a szabad piacgazdaságot, és egyáltalán nem tartja jónak, hogy az államok túl szigorú szabályokat akarnak felállítani a pénzügyi piacok korlátozása céljából. Nem ért egyet ugyanis a globalizáció ellen harcolókkal, azokkal, akik nem hajlandók elfogadni a buddhista bölcsesség egyik alappillérének számító tézist, miszerint minden romlandó és minden állandó változásnak van kitéve, így a világ is folyamatosan változik, ezúttal az országok összefonódásának irányába.

A magát csak „egyszerű buddhista szerzetesnek” tartó spirituális vezető augusztus 1-jén részt vett egy gazdasági válságról szóló konferencián a német pénzügyi központban, Frankfurtban, ahol értékeihez hűen elmondta, a vállalatok részéről a legfontosabb, hogy globálisan gondolkodjanak. A „The Leader’s Way” című könyvben az utolsó, a harmadik rész is ezt fejti ki bővebben, az önmagunk és egy szervezet irányításának helyes módjáról szóló fejezeteket követően.