A Bundestag a vallásszabadságért szállt síkra

Létrehozás: 2010. július 09., 10:38 Legutolsó módosítás: 2010. július 09., 10:39

Berlin – A német Bundestag testülete a vallásszabadság világméretű védelméért szállt síkra – bár a honatyák abban nem egységesek, hogy a keresztények üldözésének kérdését milyen szempontokból tárgyalják. Forrás: epd, evangelikus.hu

Csütörtökön, Berlinben majdnem kétórás vita alakult ki arról, vajon a keresztények védelme álljon-e a vallásszabadságra irányuló törekvések középpontjában, vagy általánosságban minden vallás szabad gyakorlásáért lépjenek fel. A kormány frakció és az ellenzék végül abban állapodott meg, hogy a tanácsadás után, a nyári szünet végén folytatják egy közös véleménynyilatkozat kidolgozását. Az EKD (Németországi Protestáns Egyház) A maga részéről üdvözölte a törekvéseket és bátorító jelnek vélte.

Volker Kauder (CDU), arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon több mint 60 országban lábbal tiporják a vallásszabadságot, sok helyen egyáltalán nem toleránsak más vallásúakkal. A leggyakrabban a keresztényeket üldözik. A képviselő támogatja a németországi mecsetépítést, de ugyanezt várja más országoktól.

„A keresztényeknek éppígy szabad volna építeniük Törökországban templomokat” – hangsúlyozta.

A külügyminiszter, Guido Westerwelle (FDP) átfogó vallásszabadságot szeretne Németországban. Véleménye szerint ez már nem csak az épületek kérdése, hanem az egész társadalom szellemi klímájáé is. Westerwelle szerint a vallásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága nem ellentétesek egymással.

Westerwelle a vallásszabadságot az aktív emberjogi politika részének nevezte. „Ha a világon több millió keresztény ember nem élheti meg szabadon a hitét, akkor erről nem akarunk hallgatni” – magyarázta a miniszter.

Az ellenzék tagjai támogatták a vallásszabadságra irányuló elképzeléseket, ám azt kritizálták, hogy ennek fókuszában az üldözött keresztényeknek kellene állniuk. Az emberi jogi sértések ellen nem szabad minősítéssel viszonyulni – mondta az SPD részéről Christoph Strässer, aki szerint nem lesz a német emberjogi politika szavahihető, ha nem áll ki mindenféle vallású ember mellett. A Bahaí-vallás Iránban vagy a buddhizmus Tibetben ugyanolyan fontos.

Ezt a véleményt a Zöldek is osztották, élükön Volker Beckkel, aki szeirnt ha csak saját embereikkel foglalkoznak, akkor az hiteltelen.

Az EKD képviselője, Bernhard Felmberg a vita végén elmondta, hogy sok keresztény ember számára válhat bátorító jellé, különösen, ha nyomás alatt élnek, diszkriminációtól szenvednek és üldözik őket, ha a Bundestag súlyponti kérdésként tárgyalja a témát.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben