„Globális kormányzást” sürget a pápa – Új enciklikát adott ki

Létrehozás: 2009. július 08., 07:03 Legutolsó módosítás: 2009. július 08., 07:13

Róma – A világméretű gazdasági válság leküzdéséhez „globális kormányzást” tart szükségesnek a katolikus egyházfő július 7-én közreadott első társadalmi enciklikájában. Forrás: MTI

A Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű pápai dokumentum lényegében az ENSZ átalakítását szorgalmazza, amelynek eredményeként „valódi politikai hatóság” jönne létre. Csak egy ilyen testület lehet képes a válság leküzdésére, a leszerelés elősegítésére, a béke és a biztonság szavatolására, a környezetvédelem ügyének előmozdítására és a migráció leküzdésére – áll XVI. Benedek új – harmadik, 141 oldalas – enciklikájában.
   
A javaslat szerint ez a globális hatóság a jognak lenne alárendelve, és a szubszidiaritás, valamint a szolidaritás elvei köteleznék. A szándékosan a G8-országcsoport szerdán kezdődő olaszországi találkozója elé időzített enciklika súlypontjai a globalizáció témája mellett a fejlődés, a szolidaritás, valamint a szegénység elleni harc.
   
XVI. Benedek az írásban rámutat: a világméretű válság és a globalizáció lehetőséget nyújt arra, hogy a világ igazságosabb, szolidáris legyen. Ehhez, mint írta, „a gazdaság civilizálására” van szükség, különösen most, a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között. Ez alatt, mint kifejtette, azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mellett legyen hely a szociális célokért küzdő vállalkozásoknak is; a puszta piaci logika mellett érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti kapcsolataiban.
   
A gazdasági és pénzügyi válság súlyos torzulásokat és visszásságokat fedett föl; strukturális változtatásokra van szükség ezekkel szemben – húzta alá XVI. Benedek. Ha a profit a közjóra való tekintet nélküli kizárólagos, végső céllá válik, az azzal a veszéllyel jár, hogy a gazdagság elpusztul, és nyomor keletkezik – figyelmeztetett.
   
„Mindenkinek jut hely ezen a Földön; az emberiség teljes családjának meg kell találnia rajta a szükséges erőforrásokat” – írta az egyházfő, az ipari államok és a fejlődő országok közötti nagyobb szolidaritást sürgetve.
   
Miután az egyes államok önállóan nem képesek sem a válság leküzdésére, sem a globalizáció folyamatának szociális alapú alakítására, szükség van a dokumentum szerint az ENSZ reformja mellett a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer egységes alakítására van szükség. Új, erkölcsi alapokon nyugvó pénzügyi rend kell – fejtette ki.
   
XVI. Benedek szót emelt a vallásnak a nyilvánosságból való kizárása ellen. Megállapítása szerint ezzel elszegényedik a közélet, és a politika „elviselhetetlen és agresszív” arcot ölt.
   
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a vallásszabadság nem jelent egyet azzal, hogy minden vallás egyenlő lenne. Minden vallás meg kell, hogy feleljen „a szeretet és az igazság” kettős követelményének; a kereszténység magában hordozza ezeket a kritériumokat – szögezte le.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben