Statisztika: világszerte nehezedett a vallások helyzete

A statisztikai adatok szerint a világ 6,9 milliárd fős népességének mindössze 1 százaléka él olyan országban, ahol a vizsgált időszakban, 2006 és 2009 között enyhültek a vallással kapcsolatos állami megszorítások vagy alábbhagytak a vallási konfliktusok. Összességében polarizálódás figyelhető meg: a megszorítások és konfliktusok erősödtek azokban az országokban, ahol korábban is jelentősek voltak, és csökkentek ott, ahol korábban sem voltak jellemzőek – szerepel a Pew-Templeton globális valláskutató projekt augusztus 9-én közzétett tanulmányában.

A tanulmány további megálapításai:

2006 közepe és 2009 közepe között a vallási élettel kapcsolatos megszorítások erősödtek a világ 198 országából 23-ban (12%), enyhültek 12 országban (6%), és lényegében nem változtak 163 országban (82%).

A Föld 25 legnépesebb országa közül – ahol a világ össznépességének háromnegyede él – nyolc országban lényegesen erősödtek (és egyetlen országban sem enyhültek számottevően) a vallással kapcsolatos megszorítások. Kínában, Nigériában, Oroszországban, Thaiföldön, az Egyesült Királyságban és Vietnamban a szigorításokra elsősorban a vallással összefüggő, növekvő társadalmi ellentétek miatt került sor, Egyiptomban és Franciaországban pedig kormányzati intézkedések következtében. A 25 legnépesebb ország közül a többiben – köztük az Egyesült Államokban – nem történt jelentős változás sem az állami megszorítások, sem a társadalmi konfliktusok terén. 

A vallásokra nehezedő nyomás a Közel-Keleten és Észak-Afrikában nőtt leginkább: a térség államainak 30 százalékában hoztak megszorító intézkedéseket. Egyiptom mind a vallással kapcsolatos állami megszorítások, mind pedig a vallási konfliktusok vonatkozásában különösen „előkelő” helyet ért el (2009 közepén az összes ország legfelső 5 százalékába került).

Európában volt a legnagyobb azoknak az országoknak az aránya, ahol erősödtek a vallási konfliktusok 2006 és 2009 közepe között. Olyannyira, hogy a világ azon tíz országából, ahol jelentősen növekedtek az ilyen jellegű társadalmi ellentétek, öt európai állam: Bulgária, Dánia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Királyság. A vallási konfliktusok erősödése tapasztalható Ázsiában is, különösen Kínában, Thaiföldön és Vietnamban.

Összességében a vizsgált időszakban 14 országban történtek erőteljes kormányzati megszorítások a vallással kapcsolatban, 8 országban pedig jelentős enyhítések. A vallási konfliktusok 10 országban erősödtek jelentősen és 5 országban enyhültek nagy mértékben. Olyan állam, ahol mindkét vonatkozásban egyszerre jelentős növekedés vagy csökkenés mutatkozott volna, nem volt. Egyetlen országban, Kirgizisztánban tapasztalható egyrészt erőteljes növekedés a kormányzati megszorítások terén, másrészt lényeges csökkenés a társadalmi konfliktusok terén; így az ország azon államok közé került, ahol nem történt komolyabb változás. 

A vallással kapcsolatos erőszakcselekmények és bántalmazások száma több helyen növekedett, mint ahol csökkent. 2008 közepe és 2009 közepe között 91-ről 101-re nőtt azon országok száma, ahol a megelőző időszakban legalább egy karhatalmi beavatkozás történt vallási csoportokkal vagy vallásos személyekkel szemben. Az erőszak számos formában jelentkezett: gyilkosság, fizikai bántalmazás, bebörtönzés, fogvatartás, elhurcolás, saját ház vagy vallási célú épület rongálása vagy lerombolása.

A legtöbb országban a két legnagyobb vallás követőit, a keresztényeket és a muzulmánokat érte zaklatás, akik együttesen a világ népességének több mint felét alkotják. A vizsgált hároméves időszakban keresztényekkel szemben 130 országban (66%) lépett fel az állam vagy valamely társadalmi csoport, muzulmánokkal szemben pedig 117 országban (59%). A világ népességének mintegy ötödét jelentő – és az előzőeknél koncentráltabb földrajzi elhelyezkedésű – buddhista és hindu közösségek kevesebb zaklatást szenvedtek: a buddhisták 16 országban (8%), a hinduk 27 országban (14%) tapasztaltak szembenállást.

Néhány kisebb létszámú vallási csoport is széles körű ellenállással szembesült. A zsidóságot, bár a világ népességének kevesebb mint 1%-át teszi ki, 75 országban (38%) érte zaklatás az állam vagy valamely társadalmi csoport részéről. Más vallások (szikh, zoroasztriánus, bahái stb.) képviselői ellen 84 országban (42%) léptek fel ellenségesen. 

A vallásokkal szembeni megszorítások rendkívül gyakoriak abban az 59 országban, ahol bűncselekmény a káromlás, a hit elhagyása és a vallásgyalázás. Bár e törvények elvileg a vallás védelmét szolgálják, a valóságban sokszor a nem ortodox vagy eretnek nézetekkel vádolt vallási kisebbségek elleni megtorlásra használják fel őket.

Magánszemélyek vagy csoportok 142 országban (az összes ország 72%-ában) követtek el vallási gyűlölködésből vagy előítéletből fakadó erőszak- vagy bűncselekményeket a vizsgált időszakban. Ez az adat szinte megegyezik az előző időszakéval (141 ország, 71%). Vallási jellegű tömeges erőszakról azonban több helyről: 2008-ig 38 országból (19%), 2009 közepéig pedig 52 országból (26%) érkezett jelzés.

2009-ben a világ 74 országában működtek vallási jellegű terroristacsoportok, amelyek a 74 ország felében hajtottak végre erőszakcselekményeket. Oroszországban például 2007 és 2009 közepe között több mint ezren estek vallási indíttatású terroristatámadások áldozatául, ami több mint kétszerese az előző vizsgált időszak adatainak. A támadók meggyilkolták, megsebesítették, otthonukból elhurcolták vagy elrabolták az áldozatokat, illetve lerombolták házaikat.

A felmérés 198 országot és területet (a világ népességének több mint 99,5%-át) vizsgálta 33 kérdés alapján, amelyek a megszorító kormányintézkedésekre (törvényekre, politikára, intézkedésekre), illetve a társadalmi szembenállásra (egyének, szervezetek, társadalmi csoportok vallási ellentétből fakadó cselekményeire) vonatkoztak. A tanulmány tizennyolc sokat idézett, nyilvánosan hozzáférhető információforrás, pl. az ENSZ, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, illetve a Human Rights Watch adatainak felhasználásával készült. Bővebben ld: pewforum.org