Occupy-osok a svájci nagyvárosokban – Református egyházi menedék a sátortábornak

Tartsátok be a gyülekezeti házirendet!

Az óvárosból kiutasított közel 100 Occupy (=Foglald el) mozgalmi aktivistának adott szállásterületet az aussersihli református gyülekezet. Négy presbiter november 15-én, a területükre történt beköltözéskor átadta nekik a házirendet is. Eszerint nem szabad semmiféle erőszakot alkalmazni, nem lehetnek túlságosan hangosak, lármásak, tekintettel kell lenniük a gyülekezeti alkalmakra, azokon részt vehetnek, de nem zavarhatják meg az egyházi élet normális menetét. A száz aktivista képviselője egyetértett a házirenddel, és derűsnek tűnt, amikor átvette azt. Még nem tudni, hogy január 6-áig kitartanak-e. A dátum közeledte előtt lesz arra is lehetőség, hogy újabb megbeszélést folytassanak az esetleges maradásról. 

A mozgalom tagjai arról számoltak be, hogy a zürichi városi rendőrség könnygázzal és borssprayvel lépett fel ellenük, és kényszerítették őket az eredeti helyükről való távozásra. A rendőrség természetesen cáfolja ezt. Jelentések szerint Genfben mintegy 30 sátorban jöttek össze occupy-osok, oly nevezetes helyen, mint a Parc des Bastions. Ebben a nagy parkban található a reformáció hatalmas emlékműve is. Ott még zavartalanul sátorozhatnak. A mozgalom kapcsán újra képbe került az egyház, a gyülekezet által nyújtott menedék, vendégjog fogalma és gyakorlata. Ennek Kálvin óta nagy hagyománya van Svájcban, hiszen éppen Genf volt az, ahol hugenotta menekültek tízezreit fogadták be Franciaországból, akiket protestáns hitük miatt üldöztek el. 

A prófétai őrállói tiszt modern formája az egyházi menedék

„Keressétek a  város javát/jólétét!” – ennek az ószövetségi bibliai gondolatnak a jegyében nyitotta meg kapuit a St. Jakob-templom a mozgalom tagjai előtt. A gyülekezet azért tette meg ezt a lépést, mert az erőszakmentes civil engedetlenséget nem utasítja el, ha az nem irányul a jogállam ellen, illetve tiszteletben tartja vagy éppen követeli az olyan alapértékek tiszteletét, mint az emberi méltóság, az igazságosság, a béke és a demokrácia. A nagyon nyitott gondolkodású St. Jakob-gyülekezet református presbitériuma és hívei eddig is elöl jártak a különböző csoportok meghallgatásában, helyet adtak nekik gyülekezeti szeminárium keretében arra, hogy eltérő vallási, etnikai, társadalmi és politikai nézeteiket megvitassák. Azon fáradoznak programjaikkal és akcióikkal, hogy a párbeszéd során a meglévő előítéleteket felszámolják. A gyülekezet komolyan veszi az egyház prófétai őrálló szerepét. A zürichi tartományi református egyház rendtartásának 65. bekezdését gyakorolják. A betűt lélekkel töltik meg. Ez a református gyülekezeteknek feladatává teszi, hogy „a jogtalanság és a szenvedés okait néven nevezze. A gyülekezet együttműködik másokkal a megoldások keresésében, és a közvetítői szolgálatra ajánlja fel magát.” Ez az egyház prófétai őrálló szerepének modern értelmezése és gyakorlata. A gyülekezet elismeri a mozgalom bázis demokrata jellegét, és állandó párbeszédben áll az occupy-osokkal. 

Sokan büszkék a református gyülekezetre, amelyik ezt vállalja

A gyülekezet református lelkésznője, Verena Mühlethaler hangsúlyozta az egyházi és nem egyházi sajtónak közösségük nyitottságát, s azt az elkötelezettséget, amelyet a jeremiási ige fejez ki: „Keressétek a város javát/jólétét!” Ezen a módon válhat a föld sójává a gyülekezet, amint azt tőle Jézus elvárja. Megerősítette azt is, hogy a vendégjogban benne van a gyülekezet helyiségeinek a használata és rendben tartása is, ami az occupy-osokra nézve is kötelező. Arra a kérdésre, hogy az azílium biztosítása nem rontja-e a gyülekezet, az egyház „imázsát”, tekintélyét, a lelkésznő határozott nemmel válaszol. Utalt arra, hogy a mozgalom élén vannak még bankárok is, különben pedig a tagjai „egészen normális, munkás emberek”. Elmondja, hogy sok pozitív jelzést is kap, még olyanoktól is, akik nem tagjai az egyháznak, a gyülekezetnek. De ez a nyitottság, szolidaritásvállalás, amelyet a református közösség mutat, elismerést vált ki belőlük. Van, aki úgy reagál erre, hogy kilép a gyülekezetből, de vannak, akik visszalépnek, s ők vannak számszerű többségben – teszi hozzá Verena Mühlethaler református lelkésznő. Zürich és Genf mellett már ott vannak a pénzügyi rendszer és a kapitalizmus reformját követelő fiatalok sátrai Bernben és Bázelben is. Egyes jelentések szerint célba vették már a Közel-Keletet is. A palesztinok viszont tartanak tőlük, ezért olvasni ilyen feliratokat, falfirkákat Gázában: „Ne foglaljátok el Palesztinát!” Mindenesetre Zürich és Genf nemcsak a református gyülekezet, hanem az Occupy-mozgalom toleranciájának főpróbáját is jelenti. Meglátjuk, mi történik 2012. január 6-ig…