Az ökumené nagy embere: Philipp Porter
Az Egyházak Világtanácsa (EVT) összesen kilenc nagygyűlést rendezett 1948-as alapítása óta és csak egyetlen ember volt, aki ezek közül a konferenciák közül az összesen jelen volt: Philip Potter, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Most jelent meg életéről egy könyv és egy film is. Forrás: evangelisch.de / Thomas Morell, evangelikus.hu / Horváth-Bolla Zsuzsanna
1972 és 1984 között Potter az EVT főtitkára volt Genfben, a harmadik világból származó első képviselő volt ő ezen a poszton. Itt ismerkedett meg feleségével, az egykori lübecki püspökasszonnyal, Bärbel Wartenberg-Potterrel (67).
Születésnapját Potter szűk körben fogja megünnepelni Lübeckben. Az ökumehnikus nagycsalád ünnepére két nappal később mintegy 120 ember jelenlétében kerül majd sor Hamburg mellett.
A vendégek között ott lesz az EKD Tanácsának elöljárója, Nikolaus Schneider, a Zöldek politikusasszonya, Antje Vollmer és a finn püspökasszony, Irja Askola is. Az alkalmon mutatják be a Potterről készült új könyvet és az életét bemutató filmet is.
Potter Dominikán született. Gyermekkorában már ökumenikus indíttatású volt, hiszen katolikus nagyapja vitte magával vasárnap a templomba. Egyedül élő édesanyja ezzel szemben meggyőződéses metodista volt. Nevét egy baráti katolikus püspökről kapta. A felekezeti határokat már gyermekként idegennek vélte, hiszen „ha hat napon át mindent együtt csinálunk, akkor vasánap miért kell külön mennünk a templomba”.
Ősei afrikai rabszolgálk voltak, de karibi parasztok és ír nemesi család vére is csörgedezik az ereiben. Ezért aztán mindig is könnyen létesített kapcsolatokat más kultúrákból származó emberekkel.
Kingstonban (Jamaika) és Londonban tanult, majd csatlakozott a keresztény egyetemisták mozgalmához (SCM). 1948-ban az EVT első nagygyűlésére Amszterdamba ment, ahol a fiatalok szóvivője lett. Két évvel később a szegények iránt érzett szociális érzékenysége metodista lelkészként Haitira vitte, ahol négy évig élt. Onnan az EVT különböző osztályainak dolgozott, majd 1972-ben főtitkár lett.
Potter munkáját politikailag is értelmezte. „Egyik kezemben a Biblia, másikban az újság” – hangoztatta. Az EVT élére való megválasztása azt is szignalizálta, hogy a kereszténység centuma az északi egyházakról a déli földtekére tevődött át.
1971-ben kapta meg Potter első tiszteletbeli doktori címét, a hamburgi Egyetemtől, később pedig a másodikat a Fokvárosi Egyetemtől. Különösen büszke a japán békedíjára, amelyet 1986-ban a buddhista Niwano Peace Foundation adományozott neki. Nyugdíjazása után Jamaikába települt át, ahol feleségével együtt a Kingston Egyetemen teológiát oktattak.
Amikor 2011-ben Bärbel Wartenberg-Pottert megválasztották Lübeck püspökasszonyává, Európába költöztek. Potter egészségi gondokkal küzd. Magas kora miatt csak lassan tud járni és emlékezőképessége sem olyan jó, mint korábban. Boldog lazasággal tekint azonban életére és az ökumené fejlődésére. A vallások közötti párbeszéd is sokkal intenzívebb, mint korábban és a keresztények felelőssége ebben az egész világon rendkívüli.
