Közelebb az Ószövetséghez – hittankönyv – új kiadás

Létrehozás: 2012. február 16., 12:13 Legutolsó módosítás: 2012. február 16., 12:13

Dávid Adél - Varga Gyöngyi, Luther Kiadó, 2011

Az Ószövetség a Biblia első nagy egysége. Ha terjedelmét nézzük, három Újszövetség férne el benne. 39 rövidebb-hosszabb könyvet foglal magában, amelyek keletkezése körülbelül 1000 évet fog át. Ezek az iratok különböző korokban, élethelyzetekben születtek, tartalmukban is eltérnek egymástól. Egy nagyon lényeges szempontból viszont megegyeznek: mind Isten igéjét, akaratát és szeretetének erejét közvetítik számunkra, ahogyan azt emberek a maguk korában megértették, megfogalmazták és megvallották. Hétköznapi, neves és névtelen emberek nyelvén és tanúságtételén keresztül szólal meg a magasságos Isten, hogy egészen közel kerüljön a mindenkori ma embereihez – így hozzánk is.
Ebben a tanévben erről a csodálatos könyvtárról: az Ószövetségről lesz szó. Miközben megismerkedünk vele, sok száz évet visszautazunk az időben is, hogy megérthessük üzenetét, vagy közelebb kerülhessünk hozzá. Közben nemcsak régmúlt történésekkel és régen élt emberekkel találkozunk, hanem magával Istennel: szabadító szeretetével, hűségével és engedelmességre hívó szavával.
Felfedezhetjük azt a nagy csodát is, hogy Isten személyesen nekünk üzen évezredek távolából, keres minket, hogy végül mi is rátaláljunk, és általa önmagunkra, életünk helyes irányára és céljára leljünk. Az Ószövetségben az ő csodálatos terve tárul föl előttünk, aki törékeny emberi szavakon keresztül szólít meg minket, és mutatja meg nekünk is szeretetét.
Hogy miről is olvasunk, tanulunk majd?
Mindarról, ami az embereket mind a mai napig érdekli. Hogyan keletkezett az élet? Van-e Isten, és ki ő tulajdonképpen? Mi az ember dolga a földön? Mit tegyen, hogyan és mivel töltse ki a neki szabott időt, hogy teljes, boldog élete legyen? Milyen veszélyekkel, kísértésekkel, próbákkal kell szembenéznie? Ki segít a bajban? Mit hagyhat örökségül az utána következő nemzedékeknek? Valóban a halál a végállomás, vagy van tovább is?
Az Ószövetséget már Jézus Krisztus és az első keresztények is saját Bibliájuknak tekintették. Amikor a Kr. u. 2. században létrejött az Újszövetség azokból a hagyományokból, amelyek Jézus életét, szenvedését, halálát és feltámadását, valamint az apostolok bizonyságtételét adták tudtul, akkor az Ószövetséget az Újszövetség elé helyezték. Ezzel kifejezésre juttatták azt, hogy nem évült el az első szövetség, amelyet Isten választott népével kötött.
Az Ószövetség szóban az „ó” tehát nem ósdit, túlhaladottat jelent, hanem nemeset, jót: ahogy az óbor is a legértékesebb minden bor közül. Az Ószövetségben benne gyökerezik Jézus Krisztus története, a kereszténység és a mi történetünk is…
Isten és ember a közös szerzője az emberiség történetében megszületett egyik legnagyszerűbb könyvnek. Egyszerű istenkeresők, nagy imádkozók, sokat szenvedő próféták, híres és kevésbé jó emlékű királyok, kételkedők, reménykedők, csalódott és bizakodó emberek, hitvallók és lázadók… Ők mind-mind szereplői, tevékeny részesei a Történetnek: Isten embersorsokon átívelő nagy szeretetkalandjának.
Ennek az emberért vállalt nagy útnak a bejárására indulunk most. Persze minden részlet megismerésére nem vállalkozhatunk. Elég, ha hagyjuk, hogy Isten a történéseken és tanulságaikon keresztül elvezessen minket oda, ahol felismerjük és megismerjük őt. És közben talán feltárulhat a nagy titok: igazából nem is mi olvassuk, hanem minket olvas a könyv… Kezdjük hát el az elején – ott, ahol Isten története útjára indul a világgal, az emberrel!

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben