Isó Dorottya: Keresztyén etika – mindenkinek

Egy nagyon aktuális új könyvről

Szabó-Pap Gabriella írása  

Azóta, amióta újra lehetségessé vált az iskolai hitoktatás, vita folyik arról, hogy a nem vallásos szülők gyermekeinek lehetne-e, kellene-e hittan helyett az etika nevű tantárgyat oktatni. Kérdés azonban, hogy mi, evangélikusok, vajon mennyire vagyunk tisztában a keresztyén etikával? „Átjön-e” az etikai tanítás a hitoktatás, a konfirmációra való felkészítés számos ágazata, követelménye közepette? Mit tud erről az a generáció, amely az 1950-1980 között született, fogalmai, ismeretei mondhatni, meglehetősen zavarosak ezen a téren: keverednek benne a néphagyomány, a városi folklór és számos tévhit elemei. Nehezen tudják így következetesen keresztyén etikus magatartásra nevelni gyermekeiket. Nagyon régóta szükség lett volna olyan kiadványra, mint Isó Dorottya evangélikus lelkész most megjelent könyve. 

A szerző a bevezetésben, bölcsen, a mai világ realitásainak megfelelő kiinduló pontot szögez le: „Olyan világ vesz körül bennünket, melyben a mi keresztyén erkölcsünk csak egy a sokszínű értékrendek között. S nekünk itt, e világban, e körülmények között kell megélnünk keresztyén erkölcsiségünket, képviselni hitünket…. Olyan világ vesz körül bennünket, melynek hatása, vonzása az ember gondolkodására és értékrendjére rendkívül erős! Lebecsülni ezt a hatást, ezt az erőt botorság lenne!... Szüksége van (a világnak – a szerk.) a bibliai értékrendet, erkölcsiséget példamutatóan megélő keresztyénekre, akik által megláthatja a világ, hogy az Isten adta rend jó….” 

És következnek a kérdésfelvetések: mi a jó? Ki a jó?  „Vajon képesek vagyunk-e Isten akarata szerint élni?” Elgondolkodtató! Folytatódik a téma kifejtése az alapfogalmakkal:  Isten törvénye és az ember viszonyának magyarázatával, a keresztyén erkölcs forrásával, a krisztusi tanítással, és az erkölcsös, keresztyén élet és egyben az élet isteni rendjének megvilágításával. 

A továbbiakban külön-külön fejezetben taglalja a könyv a családi közösség, a nép és az állam, az alkotó közösség és az egyház közössége etikáját. Mondhatnánk fölényeskedve, hogy könnyű dolga van a szerzőnek addig, amíg munkájában bibliai és a lutheri alapon világíthatja meg az egyes fogalmakat. Isó Dorottya azonban hitéből adódó bátorsággal, empátiával és intelligenciával nyúl olyan jelenségekhez és fogalmakhoz, amelyek Luther kora után, főként mai életünkben jelen vannak. Ilyen például az emberi és állampolgári jogok, a választások, a felelős választás, az egyház és állam viszonya, a házasság válságjelenségei vagy éppenséggel a homoszexualitás kérdése. Csupa olyan kérdés, amit a fiatalok gyakran nekünk szegeznek, és mi nehezen találjuk meg a megfelelő választ.  

Sajátos mai probléma például a válások mellett az egyedül maradók, valamint a saját nemük iránt vonzódók ügye. A téma taglalását valódi krisztusi szeretettel áthatott mondattal zárja le a szerző: „Az evangélium fénye az, mely nem elítéli, hanem szeretettel veszi körül azt, akit a homoszexualitás nyomorúsága sújt, de azt is, aki Isten jó rendjének mégsem örülhet e világban, mert nem találta meg a hozzáillőt, élete társát.” 

A gyermeknevelésről szólva: „E földön Isten képviseletében (szülőnek) lenni a tisztesség mellett pedig felelősség!... Isten akaratára figyelve végig kell gondolnunk gyermekneve- lésünk felelőtlenségeit, és becsülettel meg kell vallani kinek-kinek önmaga szülői mulasztását…” 

 A nép és az állam közösségének etikája című fejezetben üzen a törvényszegőknek, a törvények kijátszóinak, a közrendnek ellenszegülőknek: „Az állampolgár feladata …az állam rendjébe való beilleszkedés…  A keresztyének tehát kötelesek a felsőbbségnek és a törvényeknek engedelmeskedni”  Emlékeztet azonban Péter apostol szava alapján arra is, hogy  megszűnik az engedelmesség, ha Isten ellen való dolgot kíván a felsőbbség.  

Az állam etikájának lehetőségeit és határait taglalva szól például az egyház  és az állam  kapcsolatáról, az egyház politikai szerepvállalásáról. „Valóban, az egyháznak nem dolga, nem feladata a világ kormányzásába beleszólni….Az egyháznak tehát mindig feladata az ige hirdetése…nemcsak az egyes ember felé, hanem minden közösség, s így az állam felé is.”  

Ki kell emelni a szerzőnek a választásokkal kapcsolatos szavait: „…az állampolgár a választásokon és a népszavazásokon nyilváníthatja ki felelős döntését. …Ha házastársa, barátja, szomszédja döntése szerint szavaz – nem beszélhetünk felelős döntésről. …Ne hagyja magát senki manipulálni, befolyásolni sem a médiától, sem emberektől, hanem Isten igéjéhez kötött lelkiismerettel hozza meg döntését, s szeme előtt mindig népe, lakóhelye életének jobbítása, erkölcsiségének javítása álljon! A keresztyén ember nem választhat úgy, hogy csak a jelölt nevét ismeri!... Egyedül csak az alkalmasság alapján dönthet. S csak ez lehet felelős döntés!” 

Talán nem mindig érezzük át, ezért fontos a szerző összegző megállapítása: „Amikor kilépünk a templom ajtaján, a hit nemes harcának területére érünk. „Hogyan? Erről szól az utolsó fejezet. „… most kell erkölcsösen élni, a jót cselekedni, most, mert még van időnk…” 

Isó Dorottya az etikai tanításokat közérthető, mai nyelven fogalmazza meg, így a fiatalabbaknak is érthető és hasznosítható a könyv. Modern szemléletmódja, a mai világ közgondolkodásával való egybevetések különösen hasznosak a mai olvasó számára, sőt, kifejezetten vonzóvá, érdekessé teszik a mondanivalót.  Ezt a hatást fokozza, hogy jó evangélikus hagyomány szerint gyakran él a kérésfelvetéssel, a kérdve kifejtő módszerrel.  

Mindaz, amit rendszerbe foglaltan megmagyaráz, innen-onnan ismerős a hittant tanulóknak, a konfirmandusoknak, a hívő felnőtteknek, de csak hézagosan. Félreértések, tévtanítások, mai rossz beidegződések hatását egyaránt eloszlatja világos mondataival, okosan rendszerező gondolatmenetével. Munkája ebben az értékrendi zűrzavarban, amiben élünk, valóban hézagpótló. Jó szívvel ajánlható a könyv karácsonyi vagy konfirmációi ajándékul, de minden időkben – és a címnek megfelelően – mindenkinek ajánlható. Ennek a könyvnek ott a helye minden evangélikus könyvespolcán.  

A könyvet címlapja különösen kedvessé teszi a szemünkben: a Luther és a Biblia című gyermekrajzpályázat díjnyertes alkotása látható rajta: Czenthe Anna, Czenthe Kata, Czenthe István és Czenthe Ilona  bájos, üde  alkotásai. Kedvet csinálnak ahhoz, hogy kinyissuk a könyvet és elmélyedjünk benne.