Bunyó

— Felvéve: , ,
Létrehozás: 2009. július 23., 18:16 Legutolsó módosítás: 2009. július 23., 18:17

Fighting, színes feliratos amerikai akciófilm, 2009.

Bunyó

Bunyó

Csak egy Alabamából érkezett, Isten háta mögötti főiskolát sportösztöndíjjal végzett fiatal srác lehet olyan naiv, hogy feltételezze: a New York alvilágában honos utcai harcosok küzdelmeiben mindig győzni tud.

Szabó-Pap Gabriella írása.

Shawn (Channing Tatum), az útját kereső csóró fiatal nem egészen ártatlanul keveredik bele ebbe a világba: répává verte apját, aki egyben edzője is volt. New Yorkban szinte az égből pottyan menedzsere, Harvey (Terrence Howard) hol olyan jámbor, mint Tamás bátya, hogy pitiáner ügyeskedő, hol pedig örök vesztes. Próbálja megértetni Shawnnal, hogy az utcai harcosok verekedéseire tett fogadások hozzák a sok pénzt, és néha a vesztesre való fogadás jobb üzlet, mint bármi más. Shawn azonban nem akar vesztes lenni. Valóban, a népmesébe illő három próbát kiállja: egyre nagyobb pénzekért verekszik sikerrel. A harmadik az igazi nagy próba: apja tanítványával, egykori riválisával kell megverekednie, aki egyenlő, sőt, az előjelek szerint győzelemre esélyesebb ellenfél. Shawn iszonyatos küzdelemben győz , és övé lehet a szép lány is. 

A népmesébe illő történetnek azonban mocskos háttere van. Ez a csavar a történetben. Harvey az utolsó mérkőzés előtt védence ellen fogad, nagypénzű bűnözők befektetéseit teszi fel tétnek. A szép lányról a mérkőzés előtt kiderül, hogy Harvey  asszisztense, aki a befektetéseket és a fogadásokat intézi neki. Igaz, a mérkőzés után viszont az derül ki róla, hogy Harvey megbízásával ellentétben most Shawn győzelmére tette fel a nagy pénzt. Így Harvey-t nem gyilkolják le a befektetők, Shawn, a szép lány és  Harvey pedig boldogan indulnak el egy új élet felé.   

Az utcai harcosok Magyarországon sem a jólfésült úrigyerekek vagy a kitüntetéssel érettségizettek közül kerülnek ki. Ebben a „sportágban” minden eszközzel lehet küzdeni, nincsenek szabályok, nincs sem bokszkesztyű, sem védősisak. Végkimerülésig tart a küzdelem. A nézők sem az akadémiai babérokra vágyók közül kerülnek ki. A durva ököljog uralkodik a filmben is, bőséggel csattognak az ütések, a rúgások, és folyik a patakvér kellő bőségben. Kisszerű, nyomorúságos világ ez, tele aljassággal, kíméletlenséggel, olcsó nőkkel, olcsó trükkökkel, olcsó figurákkal, olcsó bárokkal és lakásokkal. 

Régi amerikai sztereotípia a naiv, kellő önbizalommal sikerre vergődő egyszerű ember, aki úrrá lesz minden csibészségen a környezetében. Látszólag itt is erről van szó. Harvey azonban megadja a kulcsot a történethez akkor, amikor Shawn jellemzését hajtogatja: fehér, főiskolát végzett srác Alabamából. Mit rejt maga mögött ez a kifejezés? Nem dicséret. Lesajnálás.   

Alabama egyike a legszegényebb amerikai államoknak. Zömmel színes bőrűek, egykori rabszolgák mindmáig szegény utódai lakják. Agrárállam, kevés iparral, alacsony iskolázottsággal. Alabama az elmaradott gondolkodás szimbóluma a modern Amerikában. Főiskola Alabamában? Nem ér semmit az alacsony színvonal miatt. Legfeljebb sportolókat, azokat is csak legalacsonyabb presztízsű sportágban, a bunyóban tudja kinevelni. Még csak nem is a szabályos ökölvívásban, csak a véres bunyóban. Ha egy alabamai férfi, fehér ember létére (ami itt behozhatatlan előnyt jelent mindmáig) nem képes feljebb vergődni, nem akar többet,  csak  bunyóból él, az megdöbbentő szenzáció. (Lásd bővebben: Paul Fussel Osztálylétrán Amerikában című könyvében, megjelent az Európa Kiadónál 1987-ben.) 

A film tehát csak látszólag szól a bunyósokról. Valójában a kisszerűségről, a primitivitásról, a látszat-győzelmekről, az emberi létezés legalacsonyabb szintjéről szól. Tulajdonképpen szégyen, ha valaki ennyivel beéri. Amerikában is, másutt is.

Beéri, aki alabamai, fehér, főiskolára járt…

Beéri, aki a Győzike-show-ban gyönyörködik…

Beéri, aki ordítozni, meg verekedni jár a focimeccsekre…

Beéri, aki soha nem gondol többre, mint ami az orra előtt van. 

Aki beéri annyival, hogy elszórakozik egy verekedőkről szóló filmen, annak ez a film gyönge, fél-film. Aki magvasabb mondanivalót remél, annak is gyönge fél-film ez az alkotás, hiszen a primitivitást jól ismerjük a hazai valóságból. Ebből a két félből nem lesz egy egész.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben