Tamásy Tamás – Konfirmációi igehirdetés Zuglóban, Pünkösd vasárnapján

Létrehozás: 2009. június 11., 18:42 Legutolsó módosítás: 2009. június 11., 18:42

A legnagyobb ajándék (Lk 11,9-13)

Kedves Konfirmandusok!

A konfirmáció és az ajándékozás szorosan összetartozó fogalmak, hiszen ti is fogtok kapni ajándékot családotoktól, a gyülekezettől és az egyháztól is a mai napon. Jézus is ajándékozásról beszél ebben az igében, amikor azt mondja: Kaptok Szentlelket ajándékul, hiszen „ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle”. Jézus az imádság meghallgatásaként ígéri a Szentlélek ajándékát, amikor az általatok is megtanult és jól ismert szavakat mondja előtte: „Kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek, mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik.”

„Kérj, keress, zörgess!” – három gazdag jelentésű szó ez, amivel Jézus az imádsággal kapcsolatos cselekvésre szólít fel benneteket. De nemcsak az imádság formája, hanem annak tartalma is ott van Jézus szavai mögött. Jézusnak ez a hármas felszólítása arra vonatkozik, hogy olyasmiért fordulj mennyei Atyádhoz, ami nagyon fontos, értékes és neked hiányzik, ami nincs a birtokodban, nem tudsz érte megdolgozni, nem is tudod előteremteni, de amit érdemes bátran kérni, amiért érdemes kitartóan keresni, és amire érdemes sokat is várni.

A fantáziátokban bizonyosan sok minden kavarog, hogy mi is ez az értékes, hasznos, nélkülözhetetlen ajándék, de Jézus nem ad teret a fantáziának akkor, amikor a legfontosabbról beszél: mindenekelőtt a Szentlélek ajándékát kell kérnetek Istentől! Jól tudták ezt énekszerzőink is: „Legdrágább ajándékodért könyörgök Istenem, vigasztaló Szentlelkedért, ó, add meg énnekem!” – ahogyan együtt énekeltük a 241. énekünkben. A 237. énekben pedig – amelyet tegnap a vizsgán énekeltünk, – így ír az énekszöveg költője: „Te vagy a legjobb ajándék, drágább a színaranynál, kívüled mást nem kívánnék, ha te hozzám szállanál; Szentlélek jöttöd várom, koldus szívem kitárom.”

A Szentlélek jöttét a tanítványok is koldus szívvel várták, hiszen Jézus megígérte nekik Őt, a Pártfogót, az igazság Lelkét, aki megérteti velük az Írásokat és erőt ad küldetésükhöz. A legdrágább ajándék el is jött az első pünkösdkor egy csodálatos eseménysorozat: szélroham, zúgás és lángnyelvek kíséretében, ahogyan arról az oltár előtti igében, az Apostolok Cselekedeteiből olvastunk. De a legnagyobb csoda és ajándék az volt a mintegy 15 különféle nyelvterületről érkezett jelenlévők számára, hogy mindenki a maga nyelvén hallotta és értette Isten szavát, amely átjárta a szívét és megváltoztatta az életét.

Már az is nagy csoda, ha mi, akik egy nyelvet beszélünk, szót értünk egymással, de az igazán nagy csoda az, ha Isten szavát megértjük. Mert az nem megy magától, és az nem is tanulás dolga, nem ismeretek felhalmozásából áll össze. Ahhoz nem elég hosszú évek hittanórai részvétele, nem elég két évet járni konfirmációs előkészítőre, de nem elég még a Teológia elvégzése sem, hiszen az nem sajátítható el, nem lehet érte megdolgozni, emberileg megragadni. Azt kérni kell, és arra várni érdemes, mert Isten szavának megértése ajándék és csoda, amelyet nem az ember ragad meg, hanem a Szentlélek ajándéka nyomán, csodálatos módon az ragadja meg az embert.

A Szentlélek ajándéka és csodája így válik személyes kincsévé annak, aki kérte, kereste, várt rá, és amikor egy nem várt pillanatban megérkezik az életébe, akkor boldogan rácsodálkozik, és megnyitja előtte a szívét, életét. Aki viszont nem, az értetlenül áll előtte és csak gúnyolódni tud rajta, mint néhányan Jeruzsálemben, akik ezt mondták: „Édes bortól részegedtek meg!” Pedig nem más történt, mint a Szentlélek által megértett és befogadott ige boldogsága járta át kívülről is észrevehető és látható módon az életüket.

Azon az első Pünkösdön a Szentlélek érezhető és látható hatása döntés elé állította a jelenlévőket: vagy befogadták a megértés ajándékát, vagy értetlenségükben gúnyolódtak felette. Akik pedig befogadták, azok új életet kaptak: még azon a napon mintegy háromezren csatlakoztak az apostolokhoz, akik azután egy gyülekezetként napról napra együtt voltak a templomban, kitartóan részt vettek az igehallgatásban, az úrvacsorában és az imádkozásban, tiszta szívvel dicsérték az Istent, és az Úr napról napra növelte a gyülekezetet – olvashatjuk a pünkösdi történet folytatását az Apostolok Cselekedeteiben.

Ma is így növeli az Úr az Ő gyülekezetét itt Zuglóban, és szerte a világon: Isten az Ő legdrágább ajándéka, a Szentlélek által emberekkel megérteti a személyesen nekik szóló evangéliumot. Aki megnyitja előtte a szívét, hitvallást tesz róla, azt megerősíti hitében, és annak megújul az élete. Annak számára az lesz a legtermészetesebb életforma, hogy a gyülekezet közösségében alkalomról alkalomra hallgathatja az igét, áldhatja Istent énekkel és dicséretekkel, hozzá fordulhat imádságban szíve minden hálájával és kérésével, a Szentlélek világosságánál meglátva megbánja bűneit, és megtisztult szívvel vehet részt az úrvacsorai közösségben.

Hogy ez megtörténik-e a ti életetekben, kedves Konfirmandusok, az egyedül attól függ, hogy kéritek-e Istentől a legfontosabbat, az Ő Szentlelkének ajándékát. Azt, amire bizonyos ígéretünk van Jézustól, hiszen ezt mondja ebben az igében: „Ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle”. Mi lelkészek és az egész gyülekezet együtt fog könyörögni veletek, amikor imádságként elénekeljük a Jövel teremtő Szentlélek kezdetű éneket és a Confirmát, majd konkrét imádságban kérjük a Szentlélek jövetelét.

Kérjétek hát, és fogadjátok el Isten legdrágább ajándékát, aki a ti életetekben is döntő változást akar hozni. A hallgatott igét szeretné veletek megértetni, megvallott hitetekben szeretne megerősíteni, a gyónásban segít bűneitekkel őszintén szembenézni, azokat megvallani és megbánni, és az úrvacsora vételében szeretne titeket a bűnbocsánat örömével megajándékozni. Ezt mind a legdrágább ajándék, a Szentlélek végzi el bennetek ma, és minden alkalommal, amikor kinyitjátok otthon a Bibliát és imádságra kulcsoljátok a kezeteket, amikor eljöttök vasárnaponként a templomba és szombatonként az ifi órára, amikor érezve bűneitek súlyát újra és újra ide térdeltek az Ő oltárához, hogy ott bűnbocsánatot, új életet és üdvösséget kapjatok.

Erre a legnagyobb ajándékra vártatok, ezért a legdrágább ajándékért zörgettetek, és most ezt a legdrágább ajándékot kérjük együtt: „Jövel, Szentlélek Isten!” Milyen jó hallani és megérteni a mai ige üzenetét: „Mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik.” És milyen jó bizonyosnak lenni Jézus ígéretében: „Ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.” Úgy legyen! Ámen.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben