Napi csendesség 2009. 09. 07. – 13.

Szeptember 7.
JÁNOS MÁRK

"Barnabás és Saulus pedig visszatértek Jeruzsálemből, betöltvén
szolgálatukat, maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk." ApCsel
12, 25

Márk elindult az Úr követésében, és komoly hívő testvérekkel szolgált
együtt. Elérkeztek egy városba, ahol az Ördög első komoly támadásával
találkoznak. Ahol Isten Igéje hirdettetik, ott az Ördög is jelen van. Itt
Elimáson keresztül mondott ellent a Sátán az Igének. Nagy ütközet lehetett,
amikor Pál kiűzte Elimásból a gonosz lelket, és azt mondta: "Vak leszel, és
nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szállott reá; és
kerengve keres vezetőket." A tiszttartót ez annyira megdöbbentette, hogy
megtért. Győzött Isten Igéje. János Márkot is megrendítette az esemény.
Utána mégis elhagyja a tanítványokat. Márk megijedt. Ez ilyen komoly dolog?
Tényleg van Ördög, aki engem is megtámadhat? Ez az egyik fajta félelem, a
másik, amikor a javaimat féltem. Pilátus világosan tudta, hol az igazság, és
hogyan kellene döntenie. Tudja, hogy Jézusban nem talál bűnt, de félti az
állását, a palotáját, a császár barátságát. Van neked mit féltened Istentől?
Ha valaki félt valamit, biztosra veheti, hogy elveszíti. János Márk is
rosszul döntött életének ebben a pillanatában. Kérdés, mit nevezel
boldogulásnak, azt, hogy több pénzed legyen? Hiába csinálsz gyermekeidnek
külső mennyországot, ha életeden nem látják keresztülragyogni az
evangéliumot. Van egy vigasztaló mondat. A Levelekben olvashatjuk, hogy az
öreg Pállal újra ott van János Márk. A meghátrált tanítványt újra hívja
Jézus. A meghátrált tanítványnak is van kegyelem. Követed-e Jézust, aki
kezét lábát átszögezve, érted függ a kereszten?!

Szeptember 8.
APOLLÓS

"Ami pedig Apollós atyafit illeti, igen kértem őt, hogy menjen el
hozzátok... de semmiképpen sem volt kedve, hogy most elmenjen." 1Korinthus
16,12

Az Ige elmondja Apollósról, hogy zsidó származású, görög műveltségben
tanuló, ékesen szóló férfiú volt. Tanulta az Igét, jó képességei voltak. Mai
szóval úgy mondhatnánk: vallásos ember volt. Ismerte Jézust, hirdette is, és
mégis testi ember maradt. Világosan elmondja az Ige, hogy "nem volt kedve".
Egy szolgáló ember, akinek a kedve irányította az életét. Lehet valaki úgy
Isten szolgája, hogy amihez nincs kedve, azt nem csinálja? Apollós benne
volt a szolgálatban, Pálékkal járt, de nem a Szentlélek irányította az
életét. "Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai" (Róma 8,14). Nézzük
meg magunkat, nem vagyunk-e testi emberek? Ki vezet téged: a kedved vagy a
Szentlélek? Nem úgy van-e, hogy hol van kedved Igét olvasni, hol nincs?
Van-e kedved imádkozni, bizonyságot tenni? Apollóst Pálon keresztül kérte a
Szentlélek, de neki most nem volt kedve elmenni szolgálni. Milyen okaink
vannak, amikor az Úr kér tőlünk valamit? Belefutok a munkába, aztán tetszik,
és nem tudom abbahagyni. Kérdezd meg Jézust, Uram, volt-e kedved egy
fárasztó nap után átimádkozni az éjszakát? Volt-e kedved a Gecsemánéban vért
verejtékezve harcolni, amikor tanítványaid elaludtak? Volt-e kedved
odafeküdni a keresztre? Döntsd el ma, búcsút mondasz-e a kedvednek, hogy ne
légy többé testi keresztyén? Hogy lehess olyan emberré, akit vezethet, akit
használhat, aki napról napra, évről évre Őhozzá lesz hasonlóbb.

Szeptember 9.
DÉMÁS

"Démás engem elhagyott, e jelenlevő világhoz ragaszkodván." 2Timótheus 4, 10

Pál apostolnak az utolsó levele ez, amit szolgatársának, Timótheusnak ír.
Pál tudta, hogy végére ért annak a munkának, szolgálatnak, amit az Úr
rábízott. Ebben a levélben van egy szomorú mondat: "Démás engem elhagyott, e
jelenlevő világhoz ragaszkodván." Jó volna megnézni, nem vagyok-e az a
Démás, aki valahol elhagytam az Urat? Mert vagy az Úrhoz ragaszkodom teljes
szívvel, vagy a jelenlevő világhoz. Ez két dolog! Itt nincs is-is, mint a
legtöbb ember gondolja. Ez kizárt dolog. Nem lehet két úrnak szolgálni! Aki
a jelenlevő világhoz ragaszkodik, előbb-utóbb elhagyja az Urat. János
hihetetlen komolysággal írja: "Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a
világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya
szeretete" (1Jn 2, 15). Isten nem azért mondja, hogy ne szeressétek a
világot, mert valami jót akar tőlünk elvenni. Ha egy kicsit nyitott szemmel
járunk, látjuk, milyen fejlődés van a technika, tudomány, művészet
területén. De gondoljunk arra, hogy lelki és erkölcsi vonalon milyen iszonyú
a romlás. Látjuk a széthullott családokat. Pedagógusok kétségbeesve mondják,
hogy nem bírnak a gyerekekkel. Lehet, azt mondod, hogy az Úr Jézushoz
tartozol. Mégis, nem vagy-e az a Démás, aki mind a kettőt akarja? A világ
fejedelme a bűneset óta a Sátán. Tudjuk, hogy Istené a föld és annak
teljessége. Az ember árulása folytán került az Ördög kezébe. Azt mondja az
1Jn 2, 17b: "Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké." Döntsd el,
kinek az oldalán állsz! Azok, akik középen akarnak maradni, kettévágatnak.

Szeptember 10.
DIOTREFESZ

"Diotrefesz, aki elsőséget kíván közöttünk, nem fogad el minket." 3János 9

Diotrefeszről azt mondja az Ige, hogy elsőséget kíván. Az Ádámi természet
ez, amelyik már a Biblia első lapjain is megnyilvánul. Az Ördög oltja ezt az
ember szívébe, mert ô maga is ezen bukott el. Így mondta: székemet az Isten
angyalai fölé helyezem. Az embernek is azt mondta: olyan leszel, mint Isten.
A legtöbb emberi kapcsolatot ez teszi tönkre, hogy mindenki elsőséget kíván,
nagyobb akar lenni. A világ is ebbe hajt bennünket. Jó helyen ösztönöznek,
úgyis belénk van oltva. Ne felejtsük el, nem lehet úgy nagyobbnak lenni,
hogy valakit le ne nyomjak. A fölfelé vezető út mindig a másikon tapos.
Diotrefeszről azt is írja az Ige, hogy "nem fogad el minket". Nem fogad el
tanítást. Kritikával hallgatja az Igét. Veszélyes dolog, amikor valaki
taníthatatlan. Komolyan mondja az Ige: "Egymást különbnek tartván ti
magatoknál." A másik hívő testvért különbnek tartod-e magadnál? Ha nem -
Diotrefesz vagy. Pál azt is írja róla, hogy gonosz szavakat csácsog.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy kemény, bántó szavakat mondjunk egymásnak. Még
rettenetesebb, ha hát mögött mondjuk. Minden hát mögött mondott szó elszakít
az Úrtól. "Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak
amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak" (Ef
4,29). Ne légy Diotrefesz, aki megfertőzi a saját és mások szívét is. Jézus
nem tekintette zsákmánynak, hogy Ô az Atyával egyenlő. Magát megalázva,
egyre lejjebb ment az alávezető úton. Jézus azt akarja, hogy az Ô követője
légy.

Szeptember 11.
AZ ODASZÁNT FÜL

"Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és nem voltam engedetlen, hátra nem
fordultam." Ézsaiás 50, 5

Valaki azt mondotta, hogy két szervére kell az embernek vigyázni: a térdére
és a szájára. Azt mondja az Ige, hogy minden száj vallani fogja, hogy Jézus
Krisztus Úr, és minden térd Néki hajlik meg. De vigyázni kell a fülre is,
mit hallok, és mit nem hallok meg. Ha a fül megkövéredik, nem hallok.
Általában annak az embernek kövéredik meg a füle és szíve, aki sokat hall
Igét. Nem vagyunk-e mi is ilyen emberek, akiket már egyáltalán nem ráz meg
az Ige? A fülem hallásán keresztül egy felsőbb világból, a láthatatlan
világból kapok üzenetet. Ezért vagyok ember. Azon az első üzeneten
keresztül, hogy megbocsáttattak a bűneid - a kereszt üzenete után érkeztek-e
hozzád üzenetek? Hallod-e az Isten szavát? Ez kapcsolat kérdése. Be van-e
állítva a füled? Nem azt kérdezem, hogy olvasod-e a Bibliát, hanem hogy
hallod-e Isten hozzád szóló személyes szavát? Lehet, hogy a szemem
felébredt, de a fülem alszik. Lehet, hogy csendben vagyok, de nem tudok
odafigyelni. Zavaró adások vannak. Saját terveim, akarásaim miatt nem tudok
figyelni. Bejön a múlt vagy a jövő adása, és már elveszi a jelenemet. Nem
csak reggel, napközben is hallanom kellene az Úr szavát. Azok ismerik a
hangját, akik Vele járnak. Ha hallottam a hangját, és hátrafordultam,
engedetlen voltam. Ettől lehet megsüketülni. Filep útközben is meghallotta:
"Járulj oda, és csatlakozzál ehhez a szekérhez" (Acs 8, 29). Hallod te az
Urat útközben, vagy csak a két végállomáson, reggel és este? Próbáljunk
őszinték lenni, mert különben nem segíthet rajtunk az Úr.

Szeptember 12.
AZ ODASZÁNT SZÍV

"Monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-e engem
ezeknél?" János 21,15

Az életünk külső ajtaja a fül, belső ajtaja pedig a szív. Szeretnénk
megnézni, hol van a hiba, ha nálad a fül és szív között megáll az Ige. Az
ajtónál van a baj, mert akit szeretek, azt beengedem, annak elmondok
mindent. Isten a szívedet nem foglalja el erővel. Várja, hallod-e az Igét,
és mozdul-e a szíved? A Bibliában egy parancs van: "Szeresd az Urat, a te
Istenedet!" A felebarát csak "és". Függvénye, következménye annak, hogy az
Urat szeretem. Az "és" sokszor fáj nekünk, amikor nem tudjuk szeretni a
másik embert. De fájt-e valaha, hogy nem tudtad szeretni az Urat? Egy
parancs van! A tagadás és bukás után egyetlen kérdése van Jézusnak Péterhez.
Egyetlen dologról van szó a lelki életedben: "Jobban szeretsz-e engem
ezeknél?" Mik azok az "ezek"? Megkérdezheti az Úr, amikor a munka sürget,
vagy valami anyagi veszteséged van, amikor valamit oda kellene adni, hogy
jobban szeretsz-e? Péter azt mondta: Uram, mindenkinél jobban szeretlek -
csak éppen a gyakorlat más volt. Vajon jobban szereted Őt az élvezeteidnél,
a dicsőségvágyadnál, amikor azt akarod, hogy észrevegyenek? Lehet, Jézus azt
kérdezte Pétertől, hogy a többi tanítványnál szereti-e jobban? Mert előzőleg
azt mondta: ha ezek mind megtagadnak is, én akkor sem. Jobban szeretlek
mindenkinél. Hányszor mondják: a többi hívő sem veszi ilyen komolyan. Mi
közöd hozzá? Ha mindenki félig követ, ha minden hívő félvilági életet él is,
akkor is Neki akarj szolgálni! Te vagy az, aki a legjobban szereti Őt,
akinek semmi nem kevés, és semmi nem sok Jézusért!

Szeptember 13.
AZ ODASZÁNT ÉRTELEM

"Ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ô elméjüknek
hiábavalóságában." Efézus 4, 17

Az Úr szeretné, ha értelmed odaszánt értelem lehetne. "Szeresd a te Uradat,
Istenedet teljes... elmédbôl" (Mk 12, 30). Ha Isten értelmet adott az
embernek, akkor azt használni is akarja. Ez a különbség az Ördöghasznált és
az Isten-használt ember között. Isten nem értelem nélküli lényeket használ,
hanem az egész embert. Jeremiás is megharcolta: szeretném nem mondani, de el
kell mondanom. Saját magadnak kell döntened. Isten nem tör be sem az
értelem, sem az érzelemvilágodba, csak kér, hogy szánd oda Neki tagjaidat,
mert használni szeretné. Hálát kellene adnunk Istennek, hogy értelmet adott.
A hitnek nem ellentéte a tudás. A látás az ellentéte. "Hitben járunk, nem
látásban" (2Kor 5,7). Amit Isten mond nekem hit által, azt világosan,
értelmesen tudhatom. Aki hisz, nem áll szemben a megelevenített értelemmel.
Ha valakit meglőnek, megkeresik, hol hatolt be a golyó. Ha visszagondolunk a
bűnesetre, az értelmen keresztül jött be a Sátán. Évának egy értelmi
kérdőjel után felajánlja: "olyanok lesztek, mint maga az Isten: jónak és
gonosznak tudói" (1Móz 3, 5b). Évánál megszületett a döntés, és elszakadt az
ember az Istentől. Az ember hiábavalóságokban kezd járni, és az ész lesz az
istene. "Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust" (Ef 5,20). Tanítható vagy?
Ne légy okos a magad szemei előtt. Fogadd el, hogy Isten Szentlelke
tanítani, világosítani szeretne. Ha valakinek megtört az énje, mindenki felé
nyitott lesz, és mindenkitől kaphat. Jó volna életed végéig tanulóvezetőnek
lenni, és nem levenni kocsidról a "T" betűt!