Balicza Iván igehirdetése a dicsőítő ifjúsági istentiszteleten, 2009. november elsején

Keresztény Gyülekezet! Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! 

Tudom, mitől döglik a légy,

Tudom, ki hord rongyot, ki selymet.

Tudom, mi csúnya és mi szép.

Tudom, melyik fa mit teremhet;

Tudom, melyik mily nedvet enged.

Tudom, minden mögött van ok.

Tudom, ki dolgozik, ki tesped.

Csak azt nem tudom: ki vagyok?

AJÁNLÁS

Tudom, amit kell tudni, Herceg!

Tudom, mi rozsdás, mi ragyog.

Tudom, hogy egyszer eltemetnek.

Csak azt nem tudom: ki vagyok?

(Mészöly Dezső fordítása) 

Villon balladája az ember legősibb kérdésére keresi a választ: Ki vagyok? De van az embernek egy másik ősi kérdése is, amelyre éppúgy keressük a választ, mégpedig az, hogy ki Isten? És hol van Isten? A két kérdés összefügg. Vagy együtt találunk rájuk választ, vagy sehogy.

Az Isten utáni vágy be van oltva az ember szívébe. A Teremtőt felfedezhetjük a teremtésben, jelenlétéről énekel a zsoltáros (Zsolt 138, 7). János, evangéliuma bevezetőjében arról ír, hogy minden az örök Ige által lett, az Ige által, aki testté lett Krisztusban. A Kolosséi levél Krisztus-himnuszában ez áll: „Minden általa és érte teremtetett. Krisztus az Alfa és az Ómega, a Kezdet és a Vég, ahogy a Jelenések Könyvében olvassuk, nemcsak az emberek, hanem a kozmosz, az anyagi világmindenség számára is. Ezért mondhatja Pál apostol areopágoszi beszédében, hogy: „Ő nincs messze egyikünktől sem, Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk”.

SZIRIAI SZENT EPHREM  (IV. sz.) Himnusza:
Miként a víz körülöleli a halat, amelyet az érez,
Így érzi minden teremtmény Istent.
Ő szétterjed a levegővel,
És a lélegzettel belép a bensőnkbe.
Elvegyül a fénnyel,
És belép, ha nézel, a szemeidbe.
Elvegyül a lélekkel,
És belülről vizsgál téged, milyen vagy.
A lélekben lakik.

Kicsoda Isten? És hol van Isten? Nézz körül a világban, és meglátod a mindenütt jelenlévő Istent! Ismerd meg a világot, és megismered a Teremtő Isten nagyságát! A tudomány nem azt bizonyítja, hogy Isten nem létezik. Éppen ellenkezően: miközben az ember megismeri a teremtett világot, egyre nagyobbnak, hatalmasabbnak láthatja Istent. A teremtő Isten mindenható és mindenütt jelenvaló. Lépten-nyomon beleütközünk, ő a létezés titka. Sok természettudós éppen a tudomány által jutott Isten megismerésére. Heisenberg, az 1932-ben a kvantummechanika felfedezéséért Nobel-díjat kapott fizikus azt mondta: Az első korty a természettudomány poharából ateistává tesz, a pohár alján azonban Isten várja az embert. Albert Einstein azt írja: nem alaptalanul mondta egy kortársunk, hogy ateista, materialistán gondolkodó korunkban a komoly tudósok az egyedül mélyen vallásos emberek. Alexander Schawlow, aki 1981-ben kapott fizikai Nobel díjat, azt nyilatkozta: szükségét látom Istennek az univerzumban és a saját életemben. Boldogok lehetünk, hogy van Bibliánk, és különösképpen Újszövetségünk. Nagyon sok tudóstól lehetne még hasonló gondolatokat idézni, hogy egy magyar is legyen itt, Szent Györgyi Albert zsoltárvallomását olvasom még fel: Uram! Hatalmasabb vagy, mint az alkotásod, És a Te házad a Világmindenség. Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban, Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját.

Isten valóban mindenható és mindenütt jelenvaló, de teremtményeitől mégis független, különbözik tőlük. Isten nem a világ, és a világ nem Isten. Egy teológus írja: Isten és a világ úgy vannak, hogy egymás szemébe néznek. A Biblia nyelvén: Isten a mennyben van, te pedig a földön (Préd 5,1). Kérdezhetitek, hogy akkor hogyan lehet jelen Isten a világban, ha ő a mennyben van?

Tudja-e valaki, mi az, amit most a kezembe vettem? Talán ez segít – nem megérteni – csak egy kicsit elgondolkodni arról, hogy vannak dogok, amik lehetetlennek tűnnek, aztán kiderül, hogy mégis lehetségesek. Ezt a furcsa felületet Möbius szalagnak hívják. Egy 19. századi német matematikusról kapta a nevét. A kétoldalas magnókazetta szalagok is ilyenek. Azért, mert ennek a szalagnak van egy olyan tulajdonsága, amelyik a hétköznapokban jól használható euklideszi geometriának ellentmond. Ennek a szalagnak ugyanis a látszattal ellentétben nem két oldala van, hanem csak egy. Ez könnyen bebizonyítható. Ha elkezdek egy vonalat húzni rajta, amikor visszaérek a kiinduló ponthoz, a vonal rajta lesz a külsején is, meg a belsején is, és közben nem kellett felemelnem a tollat. Ha kétoldalú lenne, akkor előbb belül, aztán a tollat felemelve külön kívül is meg kellett volna húznom a vonalat. Mindehhez csak az kellett, hogy egy szalagot úgy ragasszak össze, hogy előbb a két végét 180 fokkal elforgassam. Csak egy kis csavar, és máris lehetővé lett az, ami az euklideszi geometria szerint lehetetlen. Vajon Isten, a mindenség teremtője, hány ilyen csavart tud?

Isten tehát mindenütt jelenvaló, és közben mégis megkülönbözteti magát a világtól és az embertől. Jézus Krisztusban azonban, és egyedül csak itt, úgy van jelen, hogy egyúttal azonosítja magát az emberrel. Krisztusban lakik az istenség egész teljessége oszthatatlan egységben, írja Pál. Ez az a hely, ahol Istent meg lehet találni, itt adja magát nekünk. Ezért, ha meg akarjuk ismerni Istent, a Názáreti Jézusra kell néznünk, szavait hallanunk és bíznunk kell Benne. Őbenne adta Isten annak a jelét, hogy szereti a világot, de nem valahonnan messze felülről, hanem egészen kézzelfogható módon: Kortársai láthatták Jézust, ahogy irgalmasan gyógyította a betegeket Palesztina utcáin és terein, hallhatták őt, ahogy tanított a hegyi beszéd alkalmával, átélhették, hogyan ment meg embereket, tanúi lehettek csodáinak, bűnbocsánatot adó, életeket megváltoztató hatalmának, láthatták, ahogyan a kereszten önmagát áldozza fel, hogy a világot kiengesztelje Istennel. Ugyanígy tapasztalhatjuk meg mi is Őt - már mint feltámadottat - az egyházban, az igehirdetésben, a keresztségben és az úrvacsorában. Így lesz számunkra is kézzelfogható Isten jelenléte. Ő mindenben ott van, de nem kereshetjük ôt bárhol, hanem csak ott, ahol megadta elérhetőségét. Ha én valakinek odaadom a névjegyemet, és megbeszélem vele, hogy ekkor és ekkor eljön hozzám, de ő máshová megy, akkor ugye nem én tehetek arról, hogy nem találkozunk? Jézus az Isten névjegye. Isten mindenütt jelen van, de találkozni vele csak Jézus Krisztusban lehet. Ő pedig azzal az ígérettel távozott el a látható anyagi világból, hogy azt mondta tanítványainak. Többé nem láttok engem, de én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Jézus, aki az életét adta értünk, Jézus, aki megbocsátja a bűneinket, Jézus, aki legyőzte a bűnt, Jézus, aki újjá teremt, itt van, mindenütt, minden élethelyzetedben. Körülvesz, erősít, megáld, formál, nevel, az üdvösség felé vezet. Minden, amit tesz, az is, amiről nem ismered fel, amit rossz néven veszel, a javadat, az örök életedet szolgálja. Nincs messze tőlünk, benne élünk, mozgunk és vagyunk. Jelen van. Luther Márton azt mondta: Ő közelebb van hozzád, mint a bőröd.

Mai képpel azt mondhatnám, hogy Isten jelenléte olyan, mint egy hatalmas, az egész világmindenséget besugárzó hotspot. Bárhol, bármikor rácsatlakozhatsz. Csak a jelszót kell ismerni. De te már ismered, mert a jelszó: Jézus!

Kedves Barátaim! Éljetek ezzel az istenközelséggel!