Balicza Iván: „Ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!”
Az egerek és a kísértés
Kedves Diákok és Tanártársak, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Ezt a mai áhítatot az egereknek köszönhetitek. Az ő közreműködésük nélkül nem készülhetett volna el.
Ott kezdődött minden, amikor beköszöntött a hideg idő. Az udvarunkon élő egerek úgy döntöttek, hogy melegebb éghajlatra költöznek, és aljas módon a lakásunkat szemelték ki erre a célra. Hol az előszobában, hol a konyhában egyre többször vettük észre, hogy elsurrannak a fal mentén, megrágva találtuk az elöl hagyott csokoládét, majd egy este az egyik egér szemtelen módon, tüntetően sétálni kezdett a konyhában, és egyáltalán nem zavartatta magát a jelenlétünktől. Ez már sok volt, és elhatároztam, hogy totális háborút indítok ellenük. Minden a fejben dől el, mondtam magamnak, így hát az Interneten próbáltam megkeresni a leghatékonyabb egérirtási módszert. Ettől persze csak összezavarodtam, mert mindenki másra esküdött, az eredmény az lett, hogy beszereztem a legkülönfélébb csapdákat. El is hoztam ezeket, hogy bemutassam. Vannak közöttük durva megoldások, mint a ragasztó, a méreg, vagy a klasszikus lecsapós egérfogó, és vannak egérbarát megoldások, mint a drótketrec, vagy a cserép. De minden csapdának egy a lényege: kell valami, amivel becsalogatjuk az egeret. Erre a célra kiválóan megfelel a dió, a szalonna, vagy a sajt. Ezeknek egyetlen egér sem tud ellenállni. A nagy egérfogó hadművelet végül is eredményes volt, sikerült kiirtani az egereket a lakásból.
Ez a több hetes háború azonban eszembe juttatta azt, hogy vannak csapdák, amelyek ránk leselkednek. A kísértésekről szeretnék ma reggel beszélni.
Jézus is figyelmeztet minket erre, és úgy tanít imádkozni, hogy: Ne vigy minket a kísértésbe.
Mi a kísértés?
Ha a reklámokban a Kísértések éjszakája című filmet ajánlják, akkor van fogalmunk arról, hogy körülbelül miről van szó. A kisértés olyan, mint egy csapda: valami jót, kellemeset ígér, de veszélyt rejt magában. Boldogságot ígér, de a végén rabságba ejt és tönkreteszi az életünket.
Ismerjük, hogy milyen csalétkek vannak a kísértések csapdájában. Mindenki tudja, milyen csábító erő az élvezet, az alkohol, a drogok, a pénz, a szórakozás, a televízió, a számítógépes játékok, vagy a szex, a karrier, a hatalom. Ezeket a pszichológusok boldogságcsapdának nevezik, mert azt ígérik, hogy boldoggá teszik az embert, valójában azonban csapdák, amelyek rabul ejtik értékrendünket, torzítják személyiségünket és végül tönkretehetik életünket. Ezek a csalétkek mégis vonzanak minket, mint az egereket a sajt. A kísértés csapda, amelynek sokan fogságába esnek. A kísértés állandóan jelen van az életünkben, a legváratlanabb helyeken fel vannak állítva számunkra a csapdák. Vonzó, boldogságot, kellemes élményeket ígérő csalétkekkel, és ártatlannak, veszélytelennek látszanak.
És máris elkezdjük győzködni magunkat és egymást, hogy nem kell lemondani midenről. Ismerjük Oscar Wilde angol író sokszor emlegetett mondását, amellyel igazoljuk önmagunkat: Mindennek ellene tudok állni, csak a kísértésnek nem. De miért is lenne rossz, miért jelentene veszélyt, ha kipróbálunk egy kísértést? Nem lehet a világból kivonulva, életidegenként élni, mint a szerzetesek. Nem vagyok én apáca, mindent ki kell próbálni, csak tudni kell, hogy hol van a határ. Aki okos és ügyes, az tudja, mikor kell abbahagyni. Ezt tanultuk Jerrytől, aki minden csapdát elkerül, de a sajtot kilopja belőlük. Csakhogy sokan mondták már ezt, és aztán azt vették észre, hogy már a dohányzás, vagy az alkohol, vagy még durvább drogok rabjai lettek, hogy nem tudnak szabadulni a játékszenvedély fogságából, hogy a szerelem, az egészséges szexualitás helyét elfoglalta a pornográf érdeklődés, hogy már minden a pénz és a siker, a szépség és végül önmaguk körül forog. Bekövetkezett a csapda tipikus helyzete: az egér odamegy a sajthoz, ami csábítja, és ahogy elkezdi enni a sajtot, a csapda lecsapódik, az egér pedig fogollyá válik, és a végén belepusztul. Pedig lehet, hogy az egér is azt gondolja, amit mi szoktunk: Nem kell a dolgokat túl komolyan venni, majd vigyázok rá, hogy óvatosan kezeljem a csapdát. Csakhogy aki csapdát állít, az ezt is belekalkulálja. Nézzünk meg erről egy kis VIDEO bejátszást.
http://videa.hu/videok/film-animacio/eger-vLf1K5UqiheqvrNH
Senki sem akar csapdába, fogságba esni, mégis mindenki beleesik.
Ezért tanítja Jézus, hogy így imádkozzunk: Ne vigy minket kísértésbe! Ezzel Jézus egy egészen más mentalitásra akar elvezetni minket. Ez az egészen más nem valami életidegen, nem a világból kivonuló magatartás. Ellenkezőleg, nagyon is evilági, két lábbal a földön járó életforma. Jézus ezzel azt akarja, hogy ne hagyjuk tönkre menni az életünket, hanem találjunk rá az igazi értékére, amelyben nem a pillanatnyi boldogságok csalétkei vonzanak minket, hanem életünk nagy értéke, az Isten és az egymás iránti szeretet. Mert Isten nem azért adta életünket, hogy elvesztegessük, hanem célt, tartalmat, értelmet adott mindegyikünk életébe. A kísértés az, hogy ezt az igazit elveszítsük, és helyette gagyi értékekkel, célokkal tömjük meg a zsebünket.
De mit tegyünk, ha már benne vagyunk a kísértésben, ha megfogott minket a csapda? Mit tegyünk, ha észrevesszük, hogy elrontottuk az életünket? Jézus erre is ad megoldást: A Miatyánkban a következő mondat így hangzik: De szabadíts meg a gonosztól! Akit a csapda megfogott, az magától nem tud kiszabadulni. Azokat az egereket, amelyeket az egérbarát csapdák fogtak meg, nem volt szívem elpusztítani, kivittem a parkba és ott szabadon engedtem. Jézus azt mondja magáról, hogy azért jött az emberfia, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett. Jézus ma is így keresi azokat, akik a kísértés és a bűn csapdájába estek, és elvesztek. Csak ő szabadíthat ki mindegyikünket a minket fogva tartó csapdákból, és csak ő őrizhet meg, hogy újra csapdába ne essünk. Ámen.