Visszatérhetnek a vármegyék – Áprilisi alkotmány lehet az új alaptörvényünk
Magyarország, és nem a Magyar Köztársaság alkotmánya elnevezéssel, a vármegyék újbóli szerepeltetésével készül az új alkotmány tervezete. Ebben rögzítik, hogy az államadósság nem léphet a GDP ötven százaléka fölé – tudta meg a Magyar Hírlap. Forrás: Magyar Hírlap / PT
Nem a korábban megszokott, 1949-es vagy 1989-es alkotmányok, illetőleg a Magyar Köztársaság alkotmánya elnevezés mintájára nevezik el az új alaptörvényünket, hanem Magyarország alkotmányát fogadhatják el – értesült lapunk több forrásból is. Információink szerint a Fideszben felmerült az is, hogy áprilisi alkotmányként vonuljon be a történelembe az új alaptörvény.
Úgy tudjuk, emellett más szemléletbeli változás is lesz. Az 1949-es alkotmányig érvényes vármegye elnevezés ismét hatályba léphet. Ez is a történelmi jogfolytonosságot szimbolizálja majd, ugyanúgy, mint a Szent Koronára és a kereszténységre való hivatkozás. További információink szerint a szabályozásban 1944-től vagy 1949-től egészen 1990-ig közjogi érvénytelenséget mondhatnak ki az elfogadott jogszabályokra.
Feltehetően nem kerül az alkotmány szövegébe a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlensége, ezt az egyik sarkalatos törvényben mondják majd ki. Ugyanígy nem rögzítik a határon túliak szavazati jogát sem az alaptörvényben, arról a választójogi kódexben rendelkezhetnek. Értesüléseink szerint ezzel kapcsolatban még vita folyik a Fideszben, de úgy tűnik, az az álláspont a legerősebb, amely szerint egy külön tízfős listára voksolhatnának a belföldön állandó lakhellyel nem rendelkező kettős állampolgárok.
Az alkotmányban közpénzügyi elemek is lesznek, így meghatározzák a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság mértékét, amelyet nem szabad majd túllépni. Információink szerint ezt ötven százalékban állapíthatják meg.
