Vallásrendőrséget akar a Jobbik

Önkéntes és felesleges

A Balog Zoltán fideszes, valamint Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata honatya által jegyzett előterjesztés alapján az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes lenne.

Az Országgyűlés október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényjavaslatot a kormánytöbbség támogatásával. A jogszabályból a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) állásfoglalása szerint azért maradt ki a vallásra vonatkozó kérdés, mert arra amúgy sem lehetne kötelező a válaszadás, így semmilyen, döntéseknél használható információhoz nem jutnának. Az egyházak egy része – a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok és a baptisták – az egyeztetések során támogatták a kérdést, ellenezték viszont a vallási adatok felmérését a kisebb egyházak, például a Hit Gyülekezete, a MAZSIHISZ, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Buddhista Misszió.

A megfogalmazott fenntartások között szerepel többek között, hogy a népszámlálási adatokra hivatkozva át lehetne alakítani az egyházfinanszírozás jelenlegi rendszerét, amelyben az egyházak az adófizetők egyszázalékos támogatása alapján évente változó összegben támogatnának. Mivel a legnagyobb támogatottságú katolikus felekezet támogatottsága sem éri el a félmillió főt (holott a 2001. évi népszámláláson a válaszadók több mint 60 százaléka nevezte magát katolikusnak), ezért az egyházak többsége számára előnyösebb és kényelmesebb megoldás lenne, ha a felmérésre hivatkozva hosszabb időszakra – például tíz évre – bebetonoznák az egyházi támogatást.

Sólyom kontrázott

Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényt.

Az államfő nem értett egyet azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján a 2011. évi népszámlálás során nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt.

Sólyom László jelezte: egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni.

A Fidesz-KDNP-s javaslat az elfogadott törvény azon rendelkezését nem érinti, hogy a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani.

Vallásrendőrséget akar a Jobbik

A választási kampányban a Jobbik Egyházügyi Bizottsága is élesen bírálta azt, hogy a népszámlálás során nem firtatják a vallási hovatartozást. A szélsőjobboldali párt szakértője ennél is tovább menne: ellenőriznék például a felekezetek – köztük a MAZSIHISZ és a kisegyházak – istentiszteleteit és karitatív tevékenységét is.

„A Jobbik szerint fontos, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen fölállítani a magyar társadalomról a vallás területén is, hogy a szellemi, lelki élet gyógyítására is megfelelő lépéseket foganatosíthassunk, ezért fontos, hogy szerepeljen továbbra is a kérdés. Szükséges azt is megtudni, hogy a Magyarországon bejegyzett 231 egyház, amelynek többsége csak az anyagi lehetőségeket kihasználó destruktív szekta (...) pontosan hány állampolgárt tömörít, és annak fejében milyen összegű állami támogatást, adókedvezményt kap" – írta Mirkóczki Ádám, a Jobbik egyházügyi kabinetvezetője közleményében.

Mirkóczky tavaly ősszel a Hetek című lapnak elmondta, hogy szerintük a már bejegyzett egyházakat is vizsgálat alá kellene vonni, hogy képet kapjanak többek között „azok társadalmi-lelki tevékenységéről”. Ennek mikéntjéről Mirkóczki azt mondta: a felekezetek istentiszteleteit és karitatív tevékenységét is ellenőriznék. Ha valamelyik egyház nem megy át a vizsgálaton, akkor az megszűnne, mint intézmény, de „tagjait a vizsgálat nem érintené közvetlenül".