Vallásfilozófus: „Remélem, a szexuális erőszak feltárásához a magyar katolikusok csatlakoznak”

Létrehozás: 2010. február 26., 09:40 Legutolsó módosítás: 2010. február 26., 09:43

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem kívánt reagálni a világ több pontján a közelmúltban kirobbant papi pedofilbotrányok kapcsán, a STOP Gábor György vallásfilozófust kérte a történtek kommentálására. Forrás: Stop.hu / Bencsik Gyula

STOP: Milyen üzenete lehet annak, hogy a Magyar Katolikus Egyház nem fejti ki álláspontját az egész világot felkavaró papi pedofilügyek apropójából?

Gábor György: Nem áll szándékomban prejudikálni, nem feltételezem, hogy Magyarországon is számos pedofil pap tevékenykedik, csak az egyház igyekszik eltussolni. Ugyanakkor kényes ügyekben rendre érzékelhető az egyház hallgatása, de ez a hallgatás az egész országra jellemző. Ennek fő oka, hogy a magyar társadalom máig nem dolgozta föl 1990 előtti történelmét, de az 1945 előttit sem, mint ahogy az egyház sem dolgozta fel az őt érintő ügynökügyeket. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a demokratikus nyilvánosság ereje megköveteli a hasonló ügyek feltárását.
– A bulvársajtó és a közvélemény nálunk is vevő lenne a tényfeltárásra.

– A kényes ügyek nyilvánossá tételét nem a bulvársajtónak kellene kezdeményeznie, hanem az érintetteknek belülről kéne vizsgálatot indítania a problémás esetekben. Ezt követelné a tisztességes demokratikus szemlélet.

– Pár éve Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspökként megszólalt a papi pedofília kapcsán...

– Igen, de mit mondott? Hogy ha tudomására jutna egy különben büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedet az egyházmegyéjében, és az nem ismétlődne, hivatalban tartaná az érintett papot. Ez elfogadhatatlan.

– Mi az oka, hogy a számára problémás esetekben nehézkes az egyház kommunikációja? 

– A Vatikán – elsősorban II. János Pál pápának köszönhetően – már az ezredforduló előtt felismerte a kommunikáció jelentőségét, és a Szentatya maga messzemenőkig gyakorolta is azt. Kérdés, a magyar katolikusok miért tompítják a Szentszék kezdeményezését? Érzésem szerint napi, direkt politikai érdekek és elkötelezettségek állnak e mögött. A nyugati világban ilyen nem fordulhatna elő.

– Az előző pápa érdeme, hogy a nyugati egyházak már nem tussolják el a velük kapcsolatos pedofilügyeket?

– Részben, másrészt pedig azért, mert a demokrácia mostanra került abba a helyzetbe, hogy a szexuális abúzust szenvedettek kiállnak az érdekeik mellett, ami alól az egyház sem tudja kivonni magát. Magyarországon nincsenek meg az áldozatokat védő garanciák, az emberek pártatlan bírósági ítéletekbe vetett hite jelentősen megcsappant, összességében csökkent a bíróságok tekintélye. 

– Walter Mixa augsburgi püspök szerint „nem a cölibátus, hanem a társadalom elhatalmasodó szexualizálódása erősíti az abnormális szexuális hajlam kialakulását–. Elfogadható ez a magyarázat?

– Nem fogadható el. A szexualitásra való orientáltság nem századunk vívmánya, mindig is jelen volt az emberiség történetében és kultúrájában, még az egyház uralta középkorban is. A cölibátus gyakorlata – amely többek között az egyházi birtokok egyben tartását célozta – egykor indokolt lehetett, de az akkori okok ma már nem állnak fenn. Ráadásul a cölibátus gondokat okoz a papi utánpótlásban is, mert a vele járó kötelmek sok fiatal számára elfogadhatatlanok. A pszichológusok pedig már régen kimutatták, hogy a szexuális elfojtottság következményei súlyos gondokat jelentenek. Csak remélni tudom, hogy a szexuális bűncselekmények feltárására megindult vatikáni lépések folytatódnak, és a magyar katolikusok is csatlakoznak a folyamathoz.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben