Új köntösbe öltöztek a templomok
Bölcske – Bikács – A paksi térségben hat település hét temploma új köntöst kapott az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vidéki örökség megőrzését szolgáló keretéből. Kettőt közülük, a bikácsi evangélikus és a bölcskei római katolikus templomot vasárnap szentelték újra. Forrás: teol.hu / Vida Tünde
Bölcskén a katolikus hitélet kezdeteire 1740-től találhatók adatok. Eleinte kápolnában miséztek. Az egyre gyarapodó lélekszámú katolikus egyházközösség templomának alapkövét 1792-ben rakták le, a négy éven át tartó építkezés után 1796-ban, Szentháromság vasárnapján szentelték fel az azóta többször felújított, de lényegében ma is eredeti formájában álló barokk stílusú templomot.
2001-ben a templom névadójának emléket állító Szentháromság szobrát ünnepelték, szinte napra pontosan kilenc év múltán pedig a küllemében, külső környezetében teljesen megújult templomért szólt az ima és szállt a hálaadó ének.
A Szentháromság Templom felújítási munkálatainak befejezése alkalmából tartott ünnepi szentmisén Mayer Mihály megyéspüspök mondott áldást. Ezek után mondtak köszönetet mindazoknak, akiknek része volt abban, hogy újjászületett a templom.
Elvégezték a tetőcserét, a homlokzat, a bádogozás, a bejárat, a toronyóra felújítását, új térkő burkolatot építettek. Az egyházközség 16 millió forintot nyert el a Leader programban a munkálatokra. Ugyanennyivel támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Program a református templom felújítását.
Valamivel többet, huszonegy millió forintot nyert el a Györköny-Bikács társult egyházközség a bikácsi evangélikus templom felújítására.
„Isten igéje és az imádság szenteli meg Isten ajándékát” – fogalmazott dr. Zsednai Józsefné, a gyülekezet lelkésze a vasárnapi ünnepi istentiszteleten, ahol Gáncs Péter hirdetett igét.
A Déli Egyházmegye püspöke azt mondta, a külső felújítás befejezése alkalmából készült meghívón örömmel olvasta volna azt, hogy a belső megújulás folytatódik, hiszen míg a bikácsi templomot 1828-ban bővíteni kellett, addig mostanra nagyon megcsappant a hívek száma. 1910-ben még a majd’ ezer lakosú településen a többség evangélikusnak vallotta magát, addig tíz éve csak 76-an nyilatkoztak így.
„A megújulásnak nem a falakban kell megtörténni, hanem az emberekben. A külső megújuláshoz nem kell más, „csak” pénz, de a belső megújulásához szomjas, isten szeretete után sóvárgó lélekre is szükség van, mert szomorú, ha egy gyülekezetnek nincs temploma, de még szomorúbb, ha egy templomnak nincs gyülekezete. A megnyesett fa is újra hajthat, még ha tövig csonkították is, ha van gyökér, és megvan a vágy a megújulásra” – tette hozzá a püspök.
Ezek után emléklapot és meleg köszönő szavakat kaptak mindazok, akik elősegítették a templom megújulását. Dr. Zsednai Józsefné elsőként Kasos Istvánt szólította meg, aki – mint mondta – négy éve megálmodta mindezt és „átvirrasztott éjszakák árán, fizikai erejét sem kímélve” dolgozott a templomért, a közösségért.
A templom felújításának történetét, veje, Koncz Gyula idézte fel, aki a pályázatírástól kezdve segítette a munkát. Koncz Gyula azt mondta, hogy ilyen nagy és nemes dolog, mint részt venni egy templom megújításában, egy ember életében csak egyszer adatik meg.
A vidéki örökség megőrzéseként 7 templom újult meg
Mérei Melinda, a Duna Összeköt Egyesület munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy több pályázat is érkezett, de a paksi kistérségben hét templom megújítására jutott a „vidéki örökség megőrzésére” szánt forrásból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. A beérkezett pályázatokról egy pontrendszer alapján az egyesület elnöksége döntött. Az így elnyert támogatást csak külső felújításra használhatták, a támogatás mértéke 100 százalék volt, önerőre nem volt szükség.
Galéria:
