Továbbadni az igazságot – Megemlékezések húsvétkor

– Nekünk kell továbbadni húsvét igazságát és örömét; a minket körülvevő világ felé szól küldetésünk, ha változik is az emberek közötti gondolatközlés módja és nyelvezete, ha sokszor szétszórt és kiábrándult emberek figyelmét kell is megragadnunk – ezt mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek húsvétvasárnapi szentmiséjén Esztergomban.

– Krisztus feltámadásának mindent megvilágító, minden igaz igyekezetnek értelmet és értéket hozó örömhíre hiányzik, nyilvánvaló világunkban a szomjúság és az éhség – mutatott rá a bíboros. Erdő Péter az együttérzés és a szeretet üzenetét küldte az itáliai földrengés károsultjainak és az áldozatok hozzátartozóinak, rámutatva: ne legyen a kétségbeesés forrása, hogy milyen kiszolgáltatott az élet ebben a világban, és mennyire nem csupán a mi igyekezetünkön múlik sorsunk.

A bíboros kiemelte: ha sokszor mindent elborítani látszik is az önzés, a bizalmatlanság, ha spontán vagy gerjesztett gyűlölet osztja is meg az embereket, ha az anyagiak hajszolására hangolt világ különösen is nagy drámával éli meg éppen az anyagi jólét csökkenését vagy a gazdaság megroppanását, nekünk a feltámadt Krisztus más utat mutat.

– Nem értelmetlen kínlódás egyéni élettörténetünk, nem céltalan vergődés a világtörténelem, hanem a minket örök életre hívó isteni szeretet valósul meg benne. Fogadjuk el ezt az ajándékot, és adjuk tovább örömünket az egész világnak – ezekkel a gondolatokkal zárta húsvétvasárnapi szentmiséjét Erdő Péter.

– Húsvétkor a feltámadó Jézus Krisztus nemcsak kívül, de belül is visszaadja nekünk a reményt, életünk színeit a szürke és szürkeséget szerető eminenciásokkal szemben, akiknek a szemében mi elhanyagolható tényezők vagyunk – mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök húsvéti istentiszteletén vasárnap, a debreceni Református Nagytemplomban.

A püspök feltette a kérdést az összegyűlteknek: mi jutott eszükbe aznap reggel? „Eszetekbe jutott-e a húsvéti teendők közepette, hogy fog alakulni sorsotok, életetek minősége?” – folytatta. Elmondta, hogy neki idén, furcsa módon, egy névtelen levéllel juttatták eszébe a húsvét közeledtét, amelyben felszólították, hogy ne prédikáljon, mint karácsonykor.

– Nem lehet úgy beszélni Isten akaratáról, hogy közben ne látnánk a körülöttünk lévő világot, bár sokan azt szeretnék, hogy ne értsük, mi történik velünk – figyelmeztetett Bölcskei a levélre reagálva, majd aggodalmát kifejezve úgy fogalmazott: „ma is működik a nagy rábeszélő gép, aminek lényege, hogy egyre kevésbé értsük, mi történik velünk, a földjeink, vizeink, gyermekeink és unokáink jövőjével”.

Elmondta, hogy könnyen felejtő országunkban az evangéliumnak kell eszünkbe juttatnia, hogy húsvétkor három nap megrengette a Földet, de az nem elnyelte az embereket, hanem kinyitotta a sírt, és ezzel visszaadta nekünk a reményt. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke reményét fejezte ki, hogy húsvét alkalmával eszünkbe jut Krisztus, aki feltámadásával viszszaadta a reményt akkor, amikor a sötétség növekedni látszott.

– Merjük őszintén kimondani kétségeinket, aggodalmainkat, gondolatainkat, ez a húsvét egyik üzenete – mondta Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke János evangéliumi írására hivatkozva Győrben, hétfőn.

Az evangélikus istentiszteleten Ittzés János úgy fogalmazott, az elmúlt időszak nyomorúságai, próbatételei közepette sokan éppen azért fordultak el vagy hidegedtek meg Isten iránti szeretetükben, mert maguknak tartották meg a hitüket. Azt gondolták, hogy a privát élet szűk cellájában őrizgetve a lángot, az átmenthető egy szabad ország, szabad világ, szabad helyzetébe. – Mindez nem igaz – mondta, hangsúlyozva: a tovább nem adott bizalom elhal, mint a pince mélyén kihajtó burgonya csápja, amely cérnavékony, de semmi terhet hordani nem képes.