Tízezer fő vagy száz év? – Kisegyházak veszélyben

Hazánkban jelenleg 185 bejegyzett, úgynevezett technikai számmal rendelkező egyház található. Mindannyian élvezhetik az állam által garantált adókedvezményeket, valamint jogosultak a személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékára. Ennél a 185 egyháznál minden bizonnyal több felekezet is létezik, a bíróságok szűrőjén azonban ennyi „ ment át” , a  többi „ fennakadt” .

Nem kapott engedélyt például egy mágiával kapcsolatos tevékenységet képviselő egyházi kereset, mint ahogyan a Bacchus-kör kérelme is elbukott. A bejegyzett egyházak száma ennek ellenére mégis magasnak mondható – köszönhetően a jelenleg hatályos, Európa-szerte is az egyik legliberálisabbnak tekinthető egyház alapítási törvénynek. Mindez ugyanis nem
csak a valóban hitéleti tevékenységet folytató egyházaknak mutathat zöld utat,
hanem akár még az úgynevezett „ bizniszegyházaknak” is.
 
Ezen szeretne változtatni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára , aki novemberre ígérte, hogy elkészül az új törvény-tervezettel. Eszerint minden hazai egyházat újra kellene regisztráltatni, de csak az kapná meg a technikai számot, amely tízezer főnél nagyobb hívősereggel, vagy már legalább száz éves honossággal rendelkezik. Szászfalvi László szerint a „ tisztességes, becsületes egyházaknak, felekezeteknek nincsen semmi félnivalójuk, viszont a kifejezetten gazdasági haszonszerzésre létesült egyházakról ugyanez már nem mondható el” . Szászfalvi azért tartja fontosnak, hogy a törvénytervezet a hívek létszámát is és az alapítás évét is figyelembe vegye, mert ha egy egyház egy bizonyos létszám alatt van, de több száz éves múltra tekint vissza, akkor meg tudja kapni a technikai számot. Ilyen helyzetben vannak például a hazai unitáriusok, akik kis létszámú gyülekezetet alkotnak ugyan, de mégis történelmi kisegyháznak lehet őket mondani.

Szászfalvi amúgy az állam és az egyházak együttéléséről vallott nézeteit az Október a reformáció hónapja című rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén bővebben is kifejtette. Mint fogalmazott, a kormány „ a lehető legjobb állam megszervezésére, az elvesztett bizalmi viszony helyreállítására, és a kiépülő, vagy kiépített akadályok lebontására, valamint az állami és az egyházi intézmények, szervezetek közötti egyenjogú partnerség kialakítására törekszik. Teszi pedig mindezt a nemzet közös szolgálatának jegyében” . Hangsúlyozta: a kormány számára az egyházakkal való együttműködésnek különleges, stratégiai szerepe van.

Szászfalvi álláspontját vegyes érzelmekkel fogadták a bejegyzett egyházak. Kiss-Rigó László Szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök szerint a politikai helyzet idén tavasszal lehetőséget adott arra, hogy a társadalom minden szempontból meg tudjon újulni. Mint fogalmazott: „ nem vallásos kategóriákról beszélek, hanem erkölcsiről. Most végre olyan értékek kerülhetnek előtérbe, amelyet a korábbi időszakban elhanyagoltak, megtagadtak, mert nem tartottak fontosnak” . Lapunk kérdésére, hogy mi a véleménye a készülő, egyházalapításról szóló törvényről, kifejtette: „ nem ismerem a pontos szövegtervezetet, de azzal maximálisan egyetértek, hogy az egyházhoz való tartozást ne lehessen bűncselekményre kihasználni. Az államhatalomnak éppen ezért nem hogy joga, de kötelessége meghúzni a határt, hiszen egy nemes eszmét senki sem tehet a gúny tárgyává” . Arra a kérdésünkre, hogy akkor szerinte a jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatni kell, azt válaszolta: „ természetesen! Minden normális ember ezt mondja” .
 
Tornóczky Gusztáv, a Krisna-tudatú Hívők Közösségének kommunikációs referense a taglétszámmal kapcsolatos kategóriát kritizálta. Szerinte nem minden egyháznál lehet határozottan megállapítani a taglétszámot. Mint fogalmazott: nem csak az számít hívőnek, aki templomba jár. „ Nálunk például nincs olyan „ regisztráció", mint a keresztényeknél a keresztelkedés. További problémát jelent, hogy vannak olyan kisegyházak, amelyek akár a törvénytervezet egyik kategóriájának sem felelnek meg – tehát eszerint mindenképpen kikerülnének a technikai számmal rendelkező felekezetek köréből – mégis a társadalom számára hasznos munkát végeznek, intézményfenntartók, vagy iskolát működtetnek, esetleg valamilyen szociális tevékenységet látnak el. Ilyen például a kevésbé ismert Golgota Keresztény Gyülekezet, amely Vajtán teológiai főiskolát tart fenn. Jelenleg nem lehet tudni, hogy mi lesz az ilyen egyházak sorsa. Szászfalvi László államtitkár minderről csak annyit mondott: a „ tisztességes, becsületes egyházaknak, felekezeteknek nincsen semmi félnivalójuk” .

A mindennapi.hu vezércikkét a témában itt olvashatja el:

http://mindennapi.hu/cikk/vezer/es-a-vallasszabadsag-/2010-10-27/177