Terítéken a vallás: pro és kontra

Tulajdonképpen mi is ez és mire jó az egész?

A parlament kedden arról döntött, hogy a 2011-es népszámlálás során rákérdezhetnek a felekezeti hovatartozásra is. A népszavazási törvény módosítását célzó javaslatot a Fidesz és a KDNP politikusai Semjén Zsolt, Szászfalvi László és Balog Zoltán jegyzik. A 2011-es népszavazásra vonatkozó törvény eredeti kidolgozása során az akkori, Medgyessy Péter vezette kormány nem látta szükségesnek a vallási hovatartozás kérdésének felvetését. Ezt akkor a kisegyházak üdvözölték, míg a történelmi római katolikus, evangélikus és református egyházak nemtetszésüket fejezték ki.

A felekezeti hovatartozás, akármennyire is csak egy a statisztikai adatok közül, érdekes lehet. Rámutathat akár azokra a trendekre, hogy a társadalom a néhány évtizedekkel ezelőttiekhez képest vallásosabb-e vagy sem? Vagy arra, hogy a felekezetek egymáshoz viszonyított aránya változott-e 1990-hez képest. Ezekből az adatokból következtethetünk arra is, hogy mennyire van a XXI. században befolyása, illetve társadalomformáló ereje az egyházaknak az alapján, hogy a társadalom milyen arányban vallásos vagy éppen vallástalan. Ez pedig nyilvánvalóan maguknak az egyházaknak is fontos kérdés, hiszen minél több híve van egy felekezetnek, annál erősebb a társadalmi legitimációja.

Ennek megfelelően megpróbáltuk kikérni a történelmi egyházak, illetve a politikai erők kérdéssel kapcsolatos véleményét. Részben sikerrel is jártunk. A Fideszt sajnos többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk, ám az ellenzéki MSZP, mely ellenezte a felekezeti hovatartozás firtatását reagált megkeresésünkre.

Az MSZP aggódik és hátsószándékokat sejt az ügy mögött

Nyakó István szocialista képviselő elmondta, hogy a párt álláspontja szerint magánügy, hogy valaki hívő-e vagy sem, tagja-e valamely felekezetnek, vagy sem, illetve, hogy jár-e templomba. Azzal kapcsolatos felvetésünkre, hogy a felekezeti hovatartozás feltüntetése nem kötelező Nyakó azt mondta, hogy ennek ellenére sem szükséges ezt a kérdést beletenni az adatlapba. A képviselő azt is megjegyezte, hogy egy nagy terjedelmű kérdőívnél a kitöltő figyelmét akár el is kerülheti, hogy mit kötelező és mit nem kitölteni. Ebből következően akár szándéka ellenére is kitöltheti valaki a felekezeti hovatartozásra vonatkozó sort – érvelt a szocialista politikus.

Nyakó emellett felhívta a figyelmet a kellemetlen történelmi tapasztalatokra is. Egyfelől az 1941-ik évi népszámlálásra utalt, melynek adatait felhasználva az akkor magukat „zsidó felekezethez tartozó magyar állampolgárokat bevagonírozva hurcoltak el Auschwitz felé”. A fenti mellett a képviselő kiemelte, hogy „a rendszerváltás előtt, különösen pedig a Rákosi korszakban sem jelentett jót, ha valaki magát vallásosnak és templomba járónak vallotta”. „Ezzel kapcsolatban arra akarok kilyukadni, hogy az elmúlt évszázad viharos történelme óvatossá tesz mindenkit abban a tekintetben, hogy megvallja hitét” – mondta Nyakó István.

A fentiekkel kapcsolatban felvetettük, hogy jelenleg egy stabil és biztonságos jogállamban, ahol annak kereteit mindenki betartja nem biztos, hogy a fentiekben említett dolgoktól kéne bárkinek is tartania. Mire a képviselő úgy reagált, hogy „talán anakronisztikusnak tűnhet a Magyar Szocialista Párt aggálya ezzel kapcsolatban, legalább annyira, amennyire anakronisztikus egy hol nyíltan, hol burkoltan antiszemita párt XXI. századi jelenléte a Magyar Köztársaság parlamentjében”.

Pénzek

A jogállam említésével kapcsolatban a szocialista képviselő rámutatott, hogy a jelenlegi kurzus nem tisztázta a hitélet finanszírozását, túl az intézményi normatívákon hogyan kívánja finanszírozni. A kérdés az, hogy a népszámlálási adatokból kíván-e kiindulni – melyre voltak már korábban törekvések - vagy szabad polgárok szabad akaratára bízza azt, hogy az egy százalékot felajánlják-e vagy sem az egyházaknak – jegyezte meg Nyakó. Egy demokratikus jogállamban pedig az a korrekt megoldás, ha tisztázzák azt a kérdést, hogy milyen formában szeretnék megvalósítani az egyházfinanszírozást.

Arra a felvetésre, hogy ezek alapján az MSZP nem támogatna egy a népszámlálási adatok alapján megvalósuló hitéleti finanszírozási modellt, úgy reagált, „nem mondjuk azt, hogy szó sem lehet róla”. Ám ezt egy újabb parlamenti vitának kell megelőzni, a demokratikus kereteknek megfelelően.

Nyakó azt is elmondta, hogy a szocialisták pontosan értik, hogy jelen finanszírozási formában csak azok tudnak felajánlani egy százalékot az egyházaknak, akik adóznak, így például a nyugdíjasok, akik nem adóznak, nem tudnak felajánlani. Ennek megfelelően, ahogy Nyakó István fogalmazott, a szocialisták hívei a dialógusnak és a konszenzusnak, de annak előfeltétele, hogy mindenki tiszta lapokkal játsszon. „Jelenleg a kormány lépésről-lépésre valósítja meg, amit akar, aminek csak a legvégén derül ki, hogy mi is volt a tényleges cél” – adott hangot Nyakó az MSZP aggályainak.

A katolikus és református egyházak korábban támogatták a felvetést

A Katolikus Püspöki Konferenciától annyit tudtunk meg, még nincs hivatalos állásfoglalás az ügyben. A Református Egyház Zsinata részéről pedig közölték, hogy az üggyel kapcsolatban a korábbi álláspontjuk teljes mértékben megfelel a jelenleginek. Ennek értelmében a református egyház fontosnak tartja a felekezeti hovatartozásra való rákérdezést a népszámlálásban és egyetért a népszámlálási törvény jelenlegi módosításával. A korábbi szabályozással szemben a református egyház a másik két történelmi keresztény egyházzal együtt tiltakozott.

Ha nem lenne, az a lehetőségek korlátozása

Az evangélikus egyház részéről Iccés János (sic! – jav.: Ittzés János – a szerk.) püspököt, az Evangélikus Egyház Püspöki Karának elnökét szólaltattuk meg. Aki rávilágított, hogy magától értetődő emberi jognak tartja, hogy aki akar, nyilatkozhasson a felekezeti hovatartozásáról. A püspök úr megjegyezte, hogy nyilvánvalóan, aki nem akar annak nem kötelező erről nyilatkozni, ellenben aki igen annak legyen meg erre a lehetősége. Iccés János (sic! – jav.: Ittzés János – a szerk.) elmondta, hogy az evangélikus egyház részéről a kérdés kihagyását, ha nem is jogfosztásnak, de a lehetőségek korlátozásának tartják. Ennek megfelelően a püspök úr annak a reményének is hangot adott, hogy minél többen fogják majd magukat az evangélikus egyház híveiként meghatározni a 2011-es népszámlálás során.

Tudomásul veszik

A törvénymódosítás megítéléséről a MAZSIHISZ elnökét Feldmájer Pétert is megkerestük, aki elmondta, hogy a döntést megelőző viták során nem pártolták ezt a megoldást. „De miután a parlament ilyen döntést hozott, azt a MAZSIHISZ kötelezőnek érzi magára tekintve, így felhív minden Magyarországon élő zsidó embert, hogy a népszámlálás során büszkén vallja magát zsidó vallásúnak, zsidó származásúnak és ezt diktálja be a kérdezőbiztosoknak” – fogalmazott.

Mikor azzal kapcsolatban kérdeztük a MAZSIHISZ elnökét, hogy miért nem tartották szerencsésnek ezt a felvetést, elmondta, hogy véleményük szerint még nem telt el a történelemben annyi idő, hogy az emberek minden fenntartás nélkül nyilatkozzanak vallásukat illetően. Ebből kifolyólag az eredmények torzak lehetnek, különösen egy olyan csoportnál, mely tagjainak nyolcvan százalékát meggyilkolták hatvan évvel ezelőtt. A kollektív történelmi tudat pedig rendkívül erős befolyással van az emberekre - tette hozzá Feldmájer.

A MAZSIHISZ álláspontjával kapcsolatban az elnök úr megjegyezte, korábban sem tiltakoztak ez ellen, csak nem tartották szükségesnek. „Amennyiben ezt most a parlament szükségesnek tartja, mi tudomásul vesszük” – zárta mondandóját Feldmájer Péter.

Egy korábbi cikk a témában:

http://www.hirextra.hu/2010/03/16/nepszamlalas-2011-az-ero-legyen-velunk/