Szexuáletikai kérdéseket is szabályoz az új alkotmány

Kizárólag a férfi és a nő közötti házasságot tartja majd elfogadhatónak a következő alkotmány, amennyiben a jelenlegi elképzelések kerülnek be a végleges normaszövegbe.

A hírt megerősítette Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának egyik fideszes alelnöke is, aki a Mindennapi.hu-nak elmondta: szeretnék elérni, hogy az alaptörvényben is szerepeljen, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre. Szerinte ezzel a jogalkotó nem tenne mást, mint rögzítené az ezzel kapcsolatos korábbi alkotmánybírósági állásfoglalást. A heteroszexuális kapcsolat alapján létrejövő házasság szerinte az egyetlen, amely társadalmi és valláserkölcsi okokból is elfogadható, nem beszélve arról, hogy a házasságnak ez az egyetlen formája, amely képes a reprodukcióra és az így létrejövő emberi élet testi, lelki fejlődésének biztosítására.

Eltérő külföldi megítélés

Az azonos neműek házasságának kérdése az elmúlt húsz évben heves vitát váltott ki a világ számos országában. A melegek és leszbikusok jelenleg Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Dél-Afrikában, Kanadában, Norvégiában, Svédországban, Portugáliában, Izlandon, Argentínában, valamint Mexikóvárosban, az Amerikai Egyesült Államok öt tagállamában és Washingtonban köthetnek házasságot. Izraelben, Mexikóban és az USA Maryland, New York és Rhode Island államaiban ugyan nem köthetnek házasságot az azonos neműek, de teljes értékű házasságnak ismerik el a külföldön, illetve az USA más tagállamaiban azonos nemű párok által kötött házasságokat.

Emellett sok ország – köztük a jelenlegi szabályok szerint Magyarország is – bevezette a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, amely egyes államokban csak nevében különbözik a házasságtól, máshol a házassághoz hasonló jogokat biztosít a feleknek – de mégsem teljesen azonos a házassággal.

„Ők sem akarnának házasságot”

Ezzel szemben Lengyelország, Ukrajna, Litvánia, Lettország, Szerbia és az Amerikai Egyesült Államok jó néhány tagállama törvényben vagy egyenesen az alkotmányban tiltja az azonos nemű párok közötti házasságot.

Az azonos neműek házassága kapcsán kialakult vitákban általában két radikálisan eltérő álláspont bontakozik ki. Az ellenérvek egy része magának a homoszexuális kapcsolatnak az elítéléséből következik. Az ellenzők szerint a kereszténység és más vallások elítélik az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot, így egy ilyen kapcsolatot magában foglaló házasság erkölcstelen, és ellentmond a vallási parancsoknak. Emellett a házasság hagyományosan csak nő és férfi között köttethet. Ezt a hagyományt védeni kell, a házasság fogalmának kiterjesztése a házasság jelentőségének további csökkenésével jár. A társadalom többsége ráadásul nem helyesli az azonos neműek házasságát. Az azonos neműek házassága nem tölti be a házasság alapvető feladatát, hiszen nem születik belőle gyermek.

A melegek életmódja ráadásul kicsapongó, ők maguk sem akarnának házasságot kötni – szólnak az ellenzők érvei.

Bejegyzett kapcsolatok

A támogatók ezzel szemben azt mondják: egy demokratikus jogállamban az állam a vallási elvektől függetlenül kell, hogy működjön. Az egyes felekezetek eldönthetik, hogy milyen párkapcsolatokat részesítenek előnyben, de ezen elveiket nem kényszeríthetik az egész társadalomra. 

Magyarországon a hatályos családjogi törvény értelmében házasságot csak egy nő és egy férfi köthet. Az azonos nemű párok együttélését a polgári törvénykönyv élettársi kapcsolatnak ismeri el. 1996 előtt élettársi kapcsolat csak különböző nemű személyek között jöhetett létre, ám az Alkotmánybíróság egy 1995-ben hozott döntésével ezt a szabályt diszkriminatívnak ítélte, és a törvény megváltoztatását írta elő. A magyar élettársi kapcsolat meglehetősen laza kapcsolatot jelent, még több évtizedes együttélés után sem kapcsolódnak hozzá olyan jogok, mint a törvényes öröklés, a tartás vagy a lakáshasználat.

Az Országgyűlés 2009. április 20-án fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt. Eszerint két azonos nemű személy anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot köthet. A bejegyzett élettársi kapcsolatra – néhány eltéréssel – a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A legfontosabb különbségek, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben.

Az azonos nemű párok házasságának engedélyezéséről több közvélemény-kutatás is készült Magyarországon az elmúlt években: a felmérések az azonos neműek házasságának növekvő támogatottságát mutatják. Az Eurobarometer 2006 decemberében közzétett felmérése szerint a magyarok 18 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „Engedélyezni kéne a homoszexuálisok házasságkötését”. A Medián 2007 júliusában végzett felmérése szerint a lakosság 30 százaléka támogatja az azonos nemű párok házasságát. A MASMI 2007 decemberében közzétett adatai szerint a népesség 35 százaléka engedélyezné, hogy a homoszexuálisok megházasodjanak.

„Nem alkotmányos kérdés a magzatelhajtás”

A házasság tartalmának alkotmányos deklarálása mellett fontos kérdés az abortuszhoz, azaz a terhességmegszakításhoz való jog jövőbeni alkotmányos megítélése. Gulyás szerint a készülő alaptörvény a jelenleginél nem fogja jobban védeni a magzatokat, ugyanis a következő alkotmányba sem tervezik beemelni a magzati élet védelmét, így a magzatelhajtás – Gulyás ezzel ellentétes magánvéleménye ellenére – a gyakorlatban, a törvényalkotó részéről továbbra is elfogadott lesz.

Véleménye szerint a kérdést nem lehet alkotmányjogi szintre emelni, mert nem ide tartozik. A megszületendő élet továbbra is intézményi védelemben részesül – de a magzatot továbbra sem fogják élőként elismerni. A politikus szerint az áldott állapot védelmét a családpolitika eszközeivel kell erősíteni, így szűkítve az abortusz lehetőségeit. Érdekes, hogy Sólyom László alkotmányjogász, volt köztársasági elnök egy korábbi párhuzamos indoklása szerint a magzati élet jogának elismerése jelentőségében felérne a rabszolga-felszabadítással.