Szentté avatnák a románok Petőfijét

Létrehozás: 2010. február 10., 10:06 Legutolsó módosítás: 2010. február 10., 10:06

Levélben fordult Dániel pátriárkához, a Román Ortodox Egyház (BOR) fejéhez egy vasgárdista hagyományokra kacsintgató szervezet, a Romániai Írók Ligája, arra kérve az egyházfőt, hogy avassa szentté Mihai Eminescut, Románia nemzeti költőjét. Az irodalomkritikusok szerint ingyencirkusz az egész. Forrás: Népszabadság / Tibori Szabó Zoltán – Kolozsvár

Szentté avatnák a románok Petőfijét

Mihai Eminescu

A kolozsvári székhelyű szervezet nevében a levelet aláíró Al. Florin Tene költő szerint Eminescu megérdemli, hogy szentté avassák, egyebek között azért is, mert 46 kötetéből és a Román akadémia által őrzött mintegy 14 ezer oldalnyi kéziratából erőteljesen sugárzik „a nemzeti-ortodox szellem”, de azért nemkülönben, hogy „a nemzeti irodalomba bevezette az irodalmi nyelvet”, amelyet aztán a BOR is átvett. Így Eminescu manapság – legalábbis a liga szerint – „a román ortodox egyház által is fémjelzett román szellemiség szimbólumává vált”.

A BOR kínos körültekintéssel utasította vissza a kérelmet. Dániel pátriárka azzal indokolta a döntést, hogy a szentté avatás hosszas procedúra, amelyben az ismertség, a világi hírnév és a hazaszeretet mellett a hit, az ájtatosság is fő szempontot képez. Formai kifogással is élve az egyházfő leszögezte, hogy a szentté avatási kérelmeket a területileg illetékes metropolitának kell benyújtani, s az majd a maga során, ha a javaslatot megalapozottnak tartja, az egyházat irányító szent szinódus elé terjeszti. Az érvek között szerepel az is, hogy a BOR az első román szentet 1950-1955 között avatta, azóta pedig mintegy száz személyt kanonizált. „Mielőtt új szenteket avatnánk, a már szentté avatottak kultuszának konszolidálására van szükség, mert elégséges előkészület híján, a szentté avatások elsietése és felületessége szellemi szempontból káros lehet” – hangoztatta az egyházfői hivatal közleménye.

A javaslat és elutasítása nagy port kavart Romániában. Eminescu-hívek és -bírálók csaptak össze televíziós vitákban csakúgy, mint az újságok oldalain és az internetes fórumokon. A szentté avatás kierőszakolásáért aláírásgyűjtési akció is indult, amelynek kezdeményezői az ukrajnai, moldovai, szerbiai, magyarországi és nyugati románok támogatására is számítnak.

A másik oldalon viszont felelevenítették az Eminescu vérbajáról, alkoholizmusáról és szellemi leépüléséről szóló évszázados vitát, amelyből egyértelműen azt a következtetést vonták le, hogy az éppen 160 évvel ezelőtt született és 1889-ben, 39 éves korában elhunyt költő semmiképpen nem érdemes a szentté avatásra.  A támogatók erre azt kezdték bizonygatni, hogy a költővel nem a szifilisz végzett, hanem mániákus depresszióját kezelték félre higanykészítménnyel, aminek nyomán elméje elborult, és szívrohamban halt meg.

Néhány üdítően tisztánlátó vélemény is elhangzott a vitában. Irina Petras irodalomkritikus, a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának elnöke úgy vélekedett, hogy a szentté avatási javaslat furcsa módon éppen a költő újraolvasását helyettesíti. „Eminescut szentté avatni, naptárba helyezni azt jelenti, hogy nem érted: Eminescunak szüksége van ránk, olvasóira, hogy egészen más viszonyulásra lenne szükség. Ebben a javaslatban jó adag ingyencirkusz és érdek létezik. Én csak az olvasás vallásában hiszek” – fogalmazott az ismert irodalomkritikus, aki úgy véli, hogy a javaslat mindenképpen túlzás, hiszen Eminescunak „az iskolai tankönyvekben és a könyvtárakban, nem pedig az egyházi naptárban van a helye”.

A vitának azonban még távolról sincs vége, abban ugyanis a román politikát meghatározó két fő irányzat csapott össze: az ortodox fundamentalizmussal összekapcsolt nacionalizmus és a nyugati ihletésű modernizáció.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben