Szén-dioxid-számháború Koppenhága előtt – Kína és az USA vezetője is ott lesz a klímakonferencián
Kína és az Egyesült Államok is csökkentené károsanyagkibocsátását a globális felmelegedés elleni küzdelemben – ám a felajánlások messze elmaradnak a várakozásoktól. Két héttel a koppenhágai klímacsúcs előtt inkább szimbolikus gesztusokról van szó, ám mindkét nagyhatalom jelezte: vezetői személyesen is ott lesznek a dán fővárosban. Forrás: Népszabadság
A kínai kormány úgy számol, hogy a GDP egy egységére eső szén-dioxid-kibocsátást csökkentené a 2005-ös szinthez képest 2020-ig 40–45 százalékkal. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy növelik az energiafelhasználás hatékonyságát. A BBC hírmagyarázata szerint ez nem jelenti azt, hogy a kínai szén-dioxid-kibocsátás csökkenne, hiszen az ország gazdasága még mindig növekszik, és az ipart még mindig a szennyező szénerőművek táplálják. Legfeljebb abban lehet bízni, hogy a környezetszennyezés nem emelkedik a gazdasági növekedés arányában. Kína valószínűleg még évekig megtartja a világ legnagyobb környezetszennyezőjének nem túl népszerű címét.
A pekingi bejelentés egyrészt a kínai gyáraknak és erőműveknek szól, hogy a jövőben törekedjenek hatékonyabb energiafelhasználásra. Másrészt azt is szeretné jelezni, hogy a klímaváltozás elleni harcban Kína vezető szerepre törekszik. Korábban már bejelentették, hogy a jövőben növelni kívánják a megújuló energiaforrások felhasználását és több erdőt telepítenének. A Greenpeace kínai klímakampányának vezetője, Yang Ailun a BBC-nek mindezt úgy kommentálta: „Mindez komoly lépés Kína részéről, de úgy gondoljuk, az ország ennél többet is tud tenni.”
Azt azonban senki sem vitatja, hogy a bejelentés precedensértékű, hiszen Kína eddig soha nem volt hajlandó semmilyen önkéntes korlátozásra. Míg a fejlett gazdaságok számára szükségesnek tartotta a kötelező kibocsátási kvótákat, saját maga számára minden hasonló korlátozást elutasított – emlékeztet az MTI. Érvelése szerint igazságtalan lenne minden országra egyformán érvényes kötelezettségeket róni a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mivel a környezetkárosítás oroszlánrészét a fejlett országok idézték elő iparosodásuk során az elmúlt 100-200 évben. Időközben a világ vezető politikusai egymás után jelentik be személyes részvételüket a december 7-én kezdődő koppenhágai klímacsúcson.
A Fehér Ház szerdán közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök is ott lesz a csúcs megnyitóján, majd nem sokkal később Pekingben Wen Jiabao (Ven Csiapao) kínai miniszterelnök részvételét is megerősítették. Washingtonban azt is bejelentették, hogy Obama elnök az amerikai kibocsátás 17 százalékos csökkentését fogja javasolni 2020-ig. Ez kevesebb, mint amit az Európai Unió, Japán és az ENSZ reméltek – különösen annak fényében, hogy a legtöbb ország az 1990-es kibocsátási adatok alapján vállal csökkentés, míg az Egyesült Államok 2005-ot tekinti kiindulási alapnak. (Ha 1990-et tekintjük bázisévnek, akkor az amerikai vállalás mindössze néhány százalékos). Ez pedig jóval alatta marad az unió 20 százalékos, és a fejlődő országok által elvárt 25–40 százalékos csökkentésnek. Úgy tűnik, hiába tekinti a klímavédelmet kormánya egyik legfőbb feladatának Barack Obama, „hazai pályán” komoly ellenállással kell megküzdenie: a károsanyag-kibocsátásának visszafogásáról szóló törvénytervezet – miután a képviselőház elfogadta – épp az amerikai szenátusban akadt el.
