Szászfalvi László: a tisztességes egyházaknak nincs semmi félnivalójuk

Létrehozás: 2010. október 01., 07:48 Legutolsó módosítás: 2010. október 01., 07:49

Budapest – A tisztességes, becsületes egyházaknak, felekezeteknek nincsen semmi félnivalójuk, viszont a kifejezetten gazdasági haszonszerzésre létesült egyházakról ugyanez már nem mondható el – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára. Forrás: MTI

Az államtitkár ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy az új, egyházakra vonatkozó salátatörvény – amelyen most is dolgoznak – a tervek szerint az egyházak taglétszámához is kötné azok állam általi, egyházkénti elismerését. Azt azonban hangsúlyozta: még nincs arról szó deklaráltan, hogy hol húzzák meg ezt a létszámhatárt. A következő hónapokban a részletkérdésekről sokat egyeztetnek majd, egyebek mellett ebben a témában is konszenzusra kell jutni.

Példaként hozta fel, hogy Ausztriában tízezer taghoz kötik egy egyház elismerését, de ez nem jelenti azt, hogy ezt követi majd a magyar jogszabály is. Más európai uniós országban más határok vannak, ezeket is megvizsgálják – tette hozzá.

Szászfalvi László arról is beszélt, hogy nemcsak a létszámot tekinthetik majd az egyházak elismerése kritériumának, hanem az alapítás évét is. Ha ugyanis egy egyház egy bizonyos létszám alatt van, de több száz éves múltra tekint vissza, akkor sem kell félnie.

Az egyházak státusát a most készülő törvény által meghatározott mechanizmus alapján ítélik majd meg, hogy új elvek mentén induljon el az egyházalapítás lehetősége. A feladatot valószínűsíthetően bíróság látja majd el – mondta az államtitkár.

Megítélése szerint a jelenleg hatályban lévő, egyházakról szóló 1990/IV. számú törvény túl liberális, ezért az új törvényben kell hitelesíteni a valóban hitéleti tevékenységet folytató egyházakat. Arról viszont szó sincs, hogy ha valaki a saját vallását közösségben akarja gyakorolni, akkor ennek bármiféle akadálya lenne. A készülő új törvény tehát nem a vallásszabadság korlátozását jelenti, hanem arról szól majd, hogy mely egyházakat lehet alkotmányos szempontból egyházaknak nevezni, melyeket lehet intézményfenntartónak nevezni, és melyek vehetik igénybe a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásait.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben