Sólyom visszadobta a népszámlálási törvényt
Csak akkor lehet a társadalmi folyamatokat érdemben értelmezni, ha a 10 évenként tartott népszámlálások azonos kérdésköröket tartalmaznak, márpedig a 2011-es népszámlálásról szóló jogszabály egy csomó kérdéssel nem foglalkozik, amivel a 2001-es. Így az államfő visszaküldte a parlamentnek a törvényt, többek közt a fogyatékosságról, nemzetiségről szóló részeket hiányolva. Forrás: index.hu
Nem írta alá a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt Sólyom László, és megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek. Az államfő ugyanis nem ért egyet azzal, hogy a 2011. évi népszámlálás során nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatokat. (A 2001-ben tartott népszámláláson valamennyi kérdéskör szerepelt.)
Sólyom László véleménye szerint egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben nyomon követhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány egyébként külön kérték a köztársasági elnöktől, hogy megfontolásra küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek, ugyanis abból kimaradt a fogyatékosságügyi adatok gyűjtésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. Márpedig ezek az adatok a fogyatékosságügyi fejlesztéspolitika alapjait jelentik.
A két szervezet szerint szintén a törvény alaposabb megfontolásának szükségességét támasztja alá, hogy a hazai jogszabályokban használt fogyatékosügyi fogalom, a nemzetközi normákkal ellentétben nem terjed ki a pszicho-szociális fogyatékossággal élőkre. Így félő, ha a törvény változatlan formában lép hatályba, a mentális sérüléssel élőknek - más fogyatékossági csoportokhoz hasonlóan- egy újabb évtizedet kell várniuk arra, hogy a létszámukat megfelelően mérjék fel, és megvalósulhasson társadalmi befogadásuk.
Sólyom László azt is kifogásolta, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Az államfő szerint átfogó, a társadalom egészére vonatkozó statisztikai eredmény csak a teljes nemzetiségi adatkör felmérésével érhető el. És csak így lehet következtetéseket levonni arról, hogy mely nemzetiségek milyen arányban vannak jelen Magyarországon.
