Sólyom: Az egyházak közösségteremtő szerepet játszanak
Budapest – Az egyházak legfontosabb társadalmi szerepe a közösségteremtés, melynek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Különösen nagy jelentősége van ennek a határon túl, ahol a vallási közösségek szinte az egyetlen szerveződések a magyarok számára – mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn Budapesten, amikor a magyarországi és a határon túli magyar egyházi vezetőkkel találkozott. Forrás: MTI
Az advent alkalmából immár ötödik éve rendezett találkozón az államfő megjegyezte: a határon túli egyházi közösségek nagyon fontosak „a nyelv megtartása, a nemzet megtartása szempontjából."
A vallási közösségek erősítik a hitet, ami „a személyiség tartóoszlopa" – mutatott rá.
Hozzátette: a hit pedig „alapvető fontosságú, az emberi minőség része", amely megállapítást az Alkotmánybíróság is megerősítette.
Sólyom László azt mondta, az egyházi fenntartású oktatási intézmények nagyon szilárd értékrendet képviselnek, tevékenységük éppen ezért eredményes. Túlnyomó többségük kimagasló oktatási tevékenységet végez, amelyben fontos a közösségteremtés és a fegyelem is.
A karitatív egyházi intézményeket is kiemelte az államfő, hozzáfűzve, hogy munkájuk nélkülözhetetlen az állam számára.
A népszámlálás kérdését is felhozta Sólyom László, melynek során annak a véleményének adott hangot, hogy a több mint száz éves adatsor „megszakítása" a vallási adatoknál „az önismeret szempontjából rendkívül káros lenne". Emlékeztetett arra, a vallási hovatartozásról önkéntes alapon lehetne nyilatkozni, és az nem befolyásolná az egyházfinanszírozást sem.
Mint mondta, bár többi között amiatt küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a népszámlálásról szóló törvényt, mert a jogszabály szerint nem gyűjtenének a vallásra vonatkozó adatot, álláspontját nem fogadta el a parlamenti többség. Emiatt Sólyom László sajnálatát fejezte ki.
A parlament hétfőn szavaz újra a 2011-es népszámlálásról szóló, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényről.
Az államfő közölte, hogy a találkozón az egyházfinanszírozásról is szó lesz.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a megbeszélés előtt újságíróknak úgy fogalmazott: „nincs a régióban még egy ilyen ország, amely a saját történelmi egyházaival olyan skizofrén viszonyban lenne, mint a magyar". Minden évben újra és újra problémák vannak az „amúgy is szűkre szabott létfeltételeink körül" - mondta.
Hozzátette: ez gyöngíti a határon túli magyar egyházi közösségek helyzetét is.
Kitért arra, hogy a zárszámadási törvényben nem állapítottak meg konkrét összeget az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának korrekciójára, csak utalás van egy későbbiekben kiadandó, alacsonyabb szintű jogszabályra, egy rendeletre. Ez eddig még soha nem fordult elő - mondta.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke utalt arra: „sajnálatos módon elmaradt" a kormányzati kommunikáció az egyházakkal. Abszurdnak nevezte azt az állapotot, hogy a kormány az érvényben lévő vatikáni szerződés ellenére nem rendezte a zárszámadási törvénnyel az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának egyenlegét. Ez „jogi nonszensz".
A találkozó az államfő bevezetője után zárt körben folytatódott. A megbeszélésen részt vesznek a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, az unitárius és a baptista felekezetek vezetői.
