Semjén Zsolt vette át az idei Giesswein-díjat Mosonmagyaróváron
A Győr megyei Szent Gotthárd Egyházközösség Giesswein Emlékbizottsága vasárnap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek adta át az idei Giesswein-emlékplakettet. Forrás: nyugathir.hu, MTI
Korát megelőzve ismerte fel a liberális kapitalizmus, valamint a szocializmus, a kommunizmus zsákutcáját Giesswein Sándor, egykori keresztényszocialista politikus – mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke vasárnap Mosonmagyaróváron, miután átvette a Giesswein Sándor emlékérmet.
A miniszterelnök-helyettes a keresztényszociális gondolat két fő üzeneteként beszélt az egyház szabadságáról, aminek része a társadalmi tanítás hirdetése, valamint arról, hogy nem egyes rétegek, csoportok, hanem a nép egészének szempontjait kell megjeleníteni a politikában. Emlékeztetett arra: erről a vidéktől indult útjára Magyarországon a keresztényszociális tanítás, pártja 1947-es megalakításakor pedig „a mi nagy elődünkként" említette Barankovics István Giesswein Sándort, akinek küzdelme Semjén Zsolt szavai szerint „politikai értelemben szinte reménytelen volt", hiszen egy olyan korban lépett fel, amikor a liberális kapitalizmus, valamint a szocializmus és a kommunizmus malomköve között őrlődött.
Ugyanakkor Giesswein előre látta a százmilliók életét megnyomorító vagy elvevő rendszerek sorát, vagyis hogy a vadkapitalizmus előbb-utóbb vállalhatatlanná válik, akárcsak azt, hogy a „az istentelen rendszer embertelen, és az embertelen rendszer istentelen". Megemlítette: Giesswein Sándor ugyan több esetben állt vitában egyházi vezetőkkel, de az egyházi iránti hűsége mindig töretlen volt.
Giesswein Sándor 1856-ban született Tatán, 1898-ben alapította a Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesületet, ez alakult át 1903-ban Győr és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületté. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: "A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása". Sírja a győri székesegyház kriptájában található, emlékét mellszobor őrzi a mosonmagyaróvári katolikus templom kertjében.
Az elismerés átadása után a közeli plébánia falán felavatták Kovács K. Zoltán mezőgazda, újságíró, kereszténydemokrata parlamenti képviselő, emigránsként a Szabad Európa Rádió munkatársa, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik fontos szervezője emléktábláját.
Ezt követően dr. Pápai Lajos megyéspüspök felszentelite a Lotz Károly utcában felújított katolikus közösségi házat. Az épületegyüttes és a benne megszépült kápolna a nyitott nap keretében volt megtekinthető. A rendezvény előtt Semjén Zsolt megkoszorúzta a Piarista iskola falán található Láng Rudolf-emléktáblát.
***
(Giesswein Sándor, dr. Tata, 1856. február 4. - Budapest, 1923. november 15. Pápai prelátus, publicista, keresztényszocialista politikus, író, az MTA levelező tagja. 1874-ben érettségizett a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában (ma Czuczor Gergely Bencés Gimnázium), teológiai tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte.
1878-ban szentelték pappá. 3 évi kápláni szolgálat után a győri tanítóképző tanára, majd püspöki szertartó, levéltáros, szentszéki jegyző volt.
1892-ben püspöki titkár, 1895-től a törvényhatósági bizottság tagja, 1897-ben székesegyházi kanonok lett. Ezek az évek a serény önképzés, (történelem, nyelvészet) mellett a tapasztalatszerzés évei is voltak: egyházpolitikai küzdelmek, részvétele a II. Autonómiai Kongresszuson, a város gyáripari átalakulása, a szociáldemokraták győri térnyerése, a városi törvényhatósági bizottság vitái, a Katolikus Kör megalakulása érlelték elhatározását: 1898. január 2-án megalapította a Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesületet, ez alakult át 1903-ban Győr és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületté.
Bekapcsolódott a Katolikus Néppárt működésébe is. 1902-ben szerkesztette a Dunántúli Hírlapot. 1903-ban a Szent István Társulat alelnöke lett, Budapestre költözött, de győri törvényhatósági bizottság tagságát 1920-ig megtartotta. 1905-től országgyűlési képviselő volt. A magyar egyiptológia egyik jeles előfutáraként is számon tartják. A magyarországi eszperantó mozgalom megalapítója.
Utolsó éveiben támadások érték Győrött is, személye csak a halála utáni években került kedvezőbb megvilágításba. Sírja a győri székesegyház kriptájában van, mellszobra a magyaróvári templom kertjében.