Se romák, se holokauszt: botrányos történelmi atlasz

A roma és a zsidó népesség gyakorlatilag kimaradt a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. által újra kiadott középiskolai történelemoktatást segítő atlaszból. "Az érettségizőket segítő tizenkilenc oldalas kronológiában egyetlen szó sem szerepel annak az etnikumnak a múltjáról, amely a hazai iskolákban tanuló diáknépesség közel tíz százalékát alkotja. Az elmúlt hónapok eseményeinek fényében nem halogatható a kérdés: milyen képet kap az ifjúság azokról a kérdésekről, amelyek a szélsőjobb propagandájának eszközévé váltak. Milyen ideológiává állhatnak öszsze azok az információk, amelyek a középiskolások gondolkodását alakítják?"

Ez áll abban az elemzésben, amelyet pedagógusok, vallási vezetők küldtek Hiller István szakminiszterhez, tiltakozásul az atlasz tartalma és szemlélete miatt. A Dalit.hu emberi jogi hírportálon olvasható szövegben a szerzők, Derdák Tibor, a Dr. Ambédkár Gimnázium igazgatója, Orsós János, a Dzsaj Bhím Közösség elnöke és Raj Tamás nyugalmazott főrabbi kitérnek arra: bár a diák az atlaszt segédeszközként forgatja a tananyag kiegészítéseként, mégis fontos rámutatni a hiányosságaira.

"A magyar etnikum ábrázolásának objektív mivolta abban az összefüggésben ítélhető meg, hogy az atlasz miképpen ismerteti azon etnikumok történetét, amelyek a magyar nemzet kialakításában szerepet játszottak", állítják a tiltakozók, akik példaként a jászokat említik. Az atlasz ugyanis e népcsoport elhelyezkedését hét különböző térképen 1300 éven keresztül kíséri figyelemmel. Részletes információkat kaphatnak a diákok a kunokról, a székelyekről és a csángókról is. "Van két közösség, amely teljes egészében kimarad a magyar nemzet kialakulását bemutató panorámából: a roma és a zsidó népesség. Ők az említés szintjén sem részei a hazai, a Kárpátmedencei, a kelet-európai történeti tudatnak", írják.

Orsós egy műsorban így fogalmazott: "Nagyon rosszul esik nekem, cigány embernek, Magyarország polgárának, hogy nem láthatjuk viszont magunkat egy atlaszban, s más tankönyvekben sem. Addig, amíg nem mondjuk ki, hogy ennek az országnak részei vagyunk, addig nem vagyunk egyenrangú polgárai sem".

Az atlaszból nem csak a romák maradtak ki - meglehetősen sajátos módon szerepelnek benne a zsidók is. A zsidóság az atlaszban csak az ókor része - aztán eltűnik a térképekről. Majd a XVIII. század bevándorlási térképén említik őket, mintha a törökök után jelennének meg először a Kárpát-medencében. Az atlasz tematikus, vallási térképekkel segíti a diákokat, és mindössze a Föld vallásait 1900-ban ábrázoló képen, az Osztrák-Magyar Monarchiában utal egy kis kör zsidók jelenlétére. Az európai történelem során 1942-ig nem is kerülnek elő, akkor viszont a kronológiában olvasható egy évszám: "1942: megkezdődik a zsidókérdés náci programja (jan. 20.)". Sem a három magyar zsidótörvény, sem a magyarországi deportálások nem jelennek meg.

Derdák Tibor: "Nem kaptunk levegőt. Talán rosszul látunk? Még egyszer nekirugaszkodunk: "1942: megkezdődik a zsidókérdés náci programja (jan 20.)". Bizony, így hangzik a középiskolai történelmi atlaszban két évezred európai zsidóságának egyetlen említésre érdemes dátuma".

Tiltakozik az atlasz miatt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is. "Bennünket különösen aggaszt, hogy a zsidóság és a holokauszt témájában az atlasz eufemizmussal szólva is szűkszavú" - áll a miniszterhez írt levelében. Szintén rámutat a hiányosságokra: "A kronológiai összeállítás szerint a parlamentben nem szavazták meg a zsidótörvényeket, a térképek szerint gettók sem létesültek Budapesten és más városokban, a falvakból sem vihettek el zsidókat, hiszen egyáltalában zsidók nem is laktak Magyarországon."

A rabbi úgy látja, az atlasz alapján a diák arra a meggyőződésre juthat, hogy a náci propagandának igaza van, a holokauszt meg sem történt. "Nagy az oktatási rendszer felelőssége a jelenlegi folyamatban. A feladat nem merülhet ki az holokauszttagadás valamely jogi tilalmában (...), ha sikerülne is törvényt elfogadni, a történelmi tudatlanság továbbra is az ország súlyos társadalmi és politikai problémája marad", olvasható a levélben.

A HunDidac Szövetség, amelyet hazai taneszközgyártó és -forgalmazó cégek, oktatási intézmények képviselői hoztak létre 17 éve, kétévente díjazza a taneszközöket. "A hazai fejlesztésű oktatómédiumok értékmérője, amely a magyar taneszközfejlesztés elősegítését szolgálja" - ez áll erről az elismerésről a HunDidac honlapján. A középiskolai történelmi atlaszt e szövetség korábban nagydíjjal jutalmazta.

A minisztériumtól válasz még nem érkezett.

"Teljes ideológiai zűrzavar"

A Dalit.hu hírportálon elérhető elemzéshez érkező hozzászólások közt olvasható Vásárhelyi Mária szociológus véleménye:

"Éppen néhány hete fejeztünk be egy vizsgálatot, amely a 30 év alatti fiatalok történelmi tudatának sajátosságait kutatta. Az eredmény lehangoló, és nagyon is egybecseng a levélben megfogalmazottakkal. Ijesztő tudatlanság, az áldozatszerep túlhangsúlyozása, aránytévesztés, önfelmentés, felelősséghárítás - ezek a legfontosabb jellemzői a fiatalok történelemről alkotott képének. És mindemellett a teljes ideológiai zűrzavar. Hogy a levélben érintett témánál maradjak, csupán szemléltetésképpen: a 18 és 30 év közötti fiataloknak mindössze 13 százaléka tudta viszonylag pontosan megmondani, hogy hány áldozata volt a holokausztnak Magyarországon, azzal pedig, hogy mit jelent maga a kifejezés, mindössze 4 százalékuk van tisztában. Ugyanakkor 68 százalékuk úgy véli, hogy a magyarországi holokausztáldozatokért kizárólag vagy nagyobb részben Németország a felelős, és 55 százalékuk szerint Horthy Miklós mindent megtett a magyar zsidók megmentése érdekében. 39 százalékuk szerint ugyanez igaz a magyar lakosság többségére is."