Sáná tová! - Németh Sándor írása a Hetekben

Budapest - A bibliai zsidó őszi ünnepek (a kürtzengés ünnepe, a jóm kippur és a sátrak ünnepe) iránti növekvő figyelmet a keresztény világban döntően az ösztönzi, hogy a zsidó naptár tavaszi ünnepei által jelzett időpontokban (peszach, kovásztalan kenyerek, első zsenge ünnepe) került sor Jézus Krisztus engesztelő áldozatára, eltemetésére és föltámadására; valamint a hetek (sávuót, pentekosztész) ünnepén töltötte ki már a mennyei trónon helyet foglaló Messiás százhúsz tanítványára a Szentlelket - írta a Hit Gyülekezetének vezetője.
A tavaszi ünnepek újszövetségi beteljesedése a mai napig egyaránt meghatározta a zsidóság történelmi sorsát, valamint a nemzetek történelmi pályafutásának alakulását. A világ más lett, mint előtte – bár napjainkban is erőteljes kísérletek zajlanak, hogy a világ számára feledhetővé tegyék a Názáreti történetét s az egész világmindenségre nézve örökérvényű művét.
A bibliai kinyilatkoztatás alapján álló keresztények meggyőződése szerint a globális méretű szekuláris erőfeszítésekre pontosan az őszi ünnepek küszöbön álló beteljesedése fogja mérni a megsemmisítő csapást. Bár a világpolitika napi eseményei ellenkező irányba mutatnak: Izrael – nem lebecsülhető nemzetközi nyomásnak engedve – üdvtörténeti jelentőségű területet, Kelet-Jeruzsálemet készül átadni a palesztinoknak a béke reményében.