Rétvári: Ki kell szűrni az álegyházakat

Korábban többen is kifogásolták, hogy az alkotmány előkészítő parlamenti bizottság által kidolgozott alkotmánykoncepció kifejezetten nem tartalmazta az állam és az egyház szétválasztásának elvét. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI kérdésére azt mondta, természetesen nem lesz változás, s az új alkotmány – a mostanihoz hasonlóan – külön is kimondja majd az állam és az egyházak szétválasztását, mely mindkét fél érdeke. Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Az új alaptörvény rögzítené, hogy mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, azaz hogy vallását és meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, és azt akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy a magánéletben, vallásos cselekményeken, szertartásokon, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, illetve ezt mellőzhesse, gyakorolhassa vagy tanítsa. Ennek alapján továbbra is garantált lesz az egyházak és a vallási közösségek önállósága. Az új alkotmány alapján a vallási közösségek és az egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény fogja szabályozni.

Rétvári Bence kiemelte: az új alkotmány meg szeretné teremteni annak alapját, hogy a lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó, sarkalatos törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között. A különbségtétel során szempont lehet az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Azért szükséges ennek a törvénynek az átdolgozása az alkotmány elfogadása után, mert az elmúlt húsz évben nagyon sokan visszaéltek az egyházi jogállással – mutatott rá Rétvári Bence. Hozzátette: ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülési célból alapítottak vallási közösségeket. A nagy intézményfenntartó egyházak és az egyéb, valós teológiai tartalmakat hirdető vallási közösségeknek járna csak a különleges jogállás. „Nem szabad engedni, hogy business-egyházakat jegyezzenek be, és ki kell szűrni azokat az álegyházakat, amelyek valójában semmiféle vallástanítást nem hirdetnek, illetve követnek" – fogalmazott a parlamenti államtitkár, hozzátéve: az állam természetesen a vallási tanítás tartalmát az állam és egyház elválasztása miatt továbbra sem vizsgálhatja, abban állást sem foglalhat.

Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét; ezt kezdi tárgyalni a parlament – alkotmányozó országgyűlésként – március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn. Az alkotmányozás parlamenti folyamatával párhuzamosan egy széleskörű társadalmi párbeszéd is lesz február-márciusban az alaptörvényről. Egyrészt a kormány elindít egy nemzeti konzultációt, másrészt helyi szinten is folyik majd a társadalmi vita.