Régi lemez: Előkerült az egyházi kártya

Létrehozás: 2010. február 11., 17:56 Legutolsó módosítás: 2010. február 11., 17:58

Hosszú szünet, kilenc év után ismét téma Magyarországon az egyházalapítás és a kap­cso­lódó vélt vagy valós visszaélések lehetősége. A hozzárendelt médiajelenlét és újságírói han­gulatkeltés alapján azt gondolhatnánk, hogy tényleg káosz uralkodik a vallási piacon, a tények tükrében azonban ez távolról sincs így. Forrás: hetek.hu / Szobota Zoltán

A téma jobboldali felelőse kétség kívül az a Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormány idején helyettes egyházügyi államtitkárként három éven át dolgozott – sikertelenül – a rendszerváltáskor született, lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvény megváltoztatásán. Ezúttal is ő rukkolt elő az ATV Jam című műsorában azzal, hogy hazánkban jelenleg „egyszerűbb egyházat alapítani, mint bélyeggyűjtő egyesületet". Akik pedig élnek a lehetőséggel, azok a KDNP elnöke szerint sokszor vissza is élnek vele. Semjén konkrét eseteket is mondott. Tudomása szerint többek között prostituáltak, illetve különféle, távolról sem szakrális tárgyakkal kereskedők élnek vissza az állam és az adófizetők jóindulatával.

Ő maga ezért azt javasolja, hogy a Fővárosi Bíróságot egy, a „tudományos élet szakértőiből összeállított grémium" segítse az egyház fogalmának definiálásában és a vallási tevékenység kritériumainak pontosításában.

Értő fülek és kifinomult szimatok azonnal érzékelték, hogy vége a kény­szerű hallgatás időszakának, a kö­zelgő új éra kedvező szelet biztosíthat a szocialisták érzéketlensége miatt két ciklus óta lefojtott egyházi vonatkozású „csatározásoknak". Előbb a szélsőjobb egyik hetilapja, majd a köztévé hétvégi magazinja foglalkozott a liberálisnak kikiáltott egyházalapítási gyakorlattal, és kiragadott példáikkal azt sugallták, hogy bizony Magyarországon még azt sem lehet pontosan tudni, hány vallásfelekezet is van valójában. Az újonnan alakulókat pedig semmi más nem vezérli, mint a pénzszerzési technikák gyarapítása.

Lássuk a tényeket! Pontosan tudható, hogy hazánkban hány bejegyzett egyház működik, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma precíz jegyzéket vezet az 1990 óta nyilvántartásba vett vallásfelekezetekről. Ez a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság vonatkozó adataiból építkezik, interneten nem hozzáférhető, de tartalma igénybe vehető. Magyarországon jelenleg 368 törvényileg elismert egyház működik, ebből a Fővárosi Bíróság nyilvántartásában az illetékességi területén bejegyzett egyházak találhatóak meg, számuk 198.

A millennium évéig visszatekintve egyik listán sem tapasztalunk növekvő tendenciát a darabszámot illetően, sőt csaknem két tucat közösség szűnt meg és került ki a rendszerből. Ha tényleg ekkora üzlet egyházat alapítani, akkor az elmúlt tíz év átlagában miért maradt kiszámíthatóan tíz, olykor öt alatt a nyilvántartásba vett szerveződések száma? Arról nem is beszélve, hogy például a Fővárosi Bíróságon a bejegyzési kérelmek közel felét minden évben elutasítják. Márpedig ez arról tanúskodik, hogy a fokozatosan szigorodó bírói gyakorlat nem engedi át „csont nélkül" a nyilvánvalóan nem vallási célra gründolt kísérleteket. Bár a törvény – szűken értelmezve – tényleg csak formai kritériumokat állít az egyház alapszabályával szemben (elnevezés, székhely, szervezeti felépítés), a bírósági joggyakorlat hosszabb ideje már tartalmi elemeket is megkövetel. Abból eredően ugyanis, hogy a törvény szerint egyházat csak „azonos hit­elvet követők, vallásuk gyakorlása céljából" alapíthatnak, a Fővárosi Bíróság elvárja az ezt igazoló hitvallás szerepeltetését is az alapszabályban, s ennek konkrétan tartalmaznia kell a tervezett hitéleti tevékenység tartalmi (transzcendensre irányuló hit) és formai (szertartás) elemeit. Ha ezek alapján a bíró nincs meggyőzve, hogy tényleg vallás gyakorlása céljából alakul az egyház, lőttek a biznisznek.

A közzétett bírósági precedensekből megállapítható, hogy már 1999-ben elutasítást nyert például egy okkultizmus köré szerveződött társaság egyházi bejegyzése, mivel az illetékes bíróság megállapította, hogy a mágia és a vele kapcsolatos tevékenységek (jóslás, asztrológia stb.) „nem közös hitelvek követését jelentik vallásgyakorlás céljából". Hasonló okokból utasították el a Bacchus (a szőlő és a bor istene) kultuszát feleleveníteni kívánó közösség egyházi bejegyzését is. A rendelkezésre álló jogi eszközök tehát mégsem annyira elégtelenek, mint azt a híradásokból gondolhatnánk. A helyes jogalkalmazáson legalább annyira múlik a joggal való visszaélések kiküszöbölése, mint az esetleges kiskapuk törvénymódosításokkal való bezárásán.

„Egyetlen törvény sem tökéletes, így a vallásszabadságról szólót is tovább lehet fejleszteni" – nyilatkozta az atv.hu-nak Mészáros István, a Hit Gyülekezete országos vezetőségi tagja, utalva arra, hogy kétségkívül vannak visszaélések az egyházi vonalon, s ezeket egyháza is elítéli. Rámutatott ugyanakkor, hogy „az egyesülési és gyülekezési jog szintén nagyvonalú szabályaival is visszaélnek azok, akik szélsőséges szervezeteket jegyeztetnek be, illetve ilyen felvonulásokat tartanak". Szükség esetén tehát Mészáros sem zárkózna el egy esetleges törvényi korrekciótól, de leszögezte, hogy csak olyan szabadságpárti megoldást tart elképzelhetőnek, melynek során „nem öntjük ki a fürdővízzel együtt a gyereket is a kádból". Az eddigi jobboldali módosítási kísérletek ugyanis meglátása szerint erre vezettek volna.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

egyház, alapítás

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2010. február 12., 00:38
Ha végignézzük a bejegyzett vallási közösségek listáját, azt is láthatjuk, hogy gyakran kisebb, a történelmi egyházakból kivált vallási csoportokról van szó, akiknek egyáltalán nem indokolt külön egyházként fellépni. A zsekták kérdése továbbra sem megoldott, pedig sok munkát adnak az elmeorvosoknak. Jó lenne szakértői segítséggel felülvizsgálni a bejegyzettek listáját, és szigorúbban venni az új bejegyzéseket. Jó tudni, hogy ez utóbbira van némi hajlandóság.