Református Sion-házak: Szolgálva szolgáltatni Isten áldásával

„Az egyháznak bibliai alapon is elvi alapvetése, hogy az idősekről gondoskodjon – mondta Varga Nándor, az egyházközség elnök-lelkésze. – Ennek az erkölcsi parancsnak engedve, és a társadalmi szükségszerűséget is felismerve gondolta a református egyházközség akkori vezetése, hogy mindenképpen szükség van ezekre a házakra. Isten által ránk ruházott felelősség az, hogy miként gondoskodunk az idősekről. A bibliai parancs úgy szól: „Tiszteld apádat és anyádat…, hogy hosszú ideig élhess és jó dolgod lehessen azon a földön, amelyet Istened az Úr, ad neked!” (5 Mózes 5,16) Igyekszünk engedelmeskedni ennek a parancsnak. Az 1990-es évek második felében kezdték el az első Sion-ház építését. Mivel az egyházközségnek nem voltak megfelelő anyagi forrásai, így a munkálatokat nagyobb részben a leendő lakóknak kellett megfinanszírozniuk. Ugyanakkor az egyházközség az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket vállalja magára, beleértve a személyi és infrastrukturális háttér biztosítását is. Tesszük ezt azért is, mert hisszük és valljuk, hogy az a generáció, melynek tagjai ezekben a házakban élnek, nagyon sokat dolgozott azért, hogy országunk minél jobban boldogulhasson. Nem ők tehetnek arról, hogy hazánk ma nagyon nehéz, válságos helyzetben van, és megérdemlik, hogy idős emberként biztonságban, békességben élhessenek.” 

Az épületek elsősorban saját lakással rendelkező nyugdíjas emberek közösségeként funkcionálnak, biztosítva a bentlakók testi, lelki és szociális jólétét.

„Huszonnégy órás nővérszolgálatot működtetünk, kiépítettük a nővérhívó rendszert, a portaszolgálat és az elektromos kapunyitás pedig a bentlakók biztonságérzetét kívánja növelni – tudtuk meg Svébisné Juhász Márta intézményvezetőtől. – Intézményünk a napközi otthon szerepét is betölti, lehetőséget biztosítva az özvegyek, egyedülállók, közösségre vágyó és értelmes napi elfoglaltságot igénylő nyugdíjasok számára. Nyitott rendszerben, idősek klubjaként is működve tartalmas együttlétet, változatos programokat – kézimunkakör, népdalkör, gyógytorna, lelki beszélgetések, bibliaórák, kirándulások, ünnepségek, stb. – szervezünk. Szolgáltatásaink közé tartozik a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, tavaly óta pedig nappali foglalkoztatást is végzünk a gondolkodásukban lelassult /demens/ lakóinknál. A huszonkilenc munkatárs közül húsz szakdolgozó, de a többiek – portás, karbantartó, takarító, ebédosztó – is megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek és csakis velük együtt tudjuk biztosítani a szolgáltatások harmonikus integrációját. Az egyre romló gazdasági helyzet, a sokat módosított szociális szabályozás, az állami forráskivonás minket is kedvezőtlenül érint. Költségvetésünket évről évre nehezebb elkészíteni. Egyre több a papírmunka, az adminisztráció. Összességében minden nehézség ellenére hitbeli elkötelezettséggel, a lehető legjobb tudásunk szerint kívánunk „szolgálva szolgáltatni”, tudván, hogy Istenünk áldása kíséri minden munkánkat.”

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ott élőknek mi a véleményük a Sion-házakról, az intézmény szolgáltatásairól.

„Megnyitása óta lakunk a Budai utcai házban. A férjemmel egy kis zempléni faluból költöztünk ide, mivel egyik fiunk is Kecskeméten él. Idős ember számára megnyugtatóbb elhelyezést, lakást nem tudok elképzelni. Nagyon kedvesek, aranyosak a szolgálatot teljesítő gondozók, hálásak vagyunk azért, hogy itt lakhatunk” – mondta Bárdos Zoltánné.

„Közösségi emberek vagyunk, és itt is próbáljuk a közösséget építeni, erősíteni. Kéthetente magam is végzek lelkészi szolgálatot a házban, és van egy kulturális hagyományőrző szolgálatunk is, amelyet szívvel-lélekkel gyakorlunk” – tette hozzá Bárdos Zoltán.