Rátóti Zoltán templomot építtet

– Az őrségi kisközségben tervezett fatemplom jól mutatja ennek a kistájnak az építészeti sajátosságait, ehhez illeszkedik az a harangláb is, amelyet 2000-ben avattunk fel, és amíg az itteni pajtaszínház nem épült meg, itt énekeltük minden szilveszterkor a himnuszt. Ezzel a harangláb egyfajta kulturális központ szerepét is betöltötte, a mai napig pedig ez jelzi az itteni haláleseteket. A pajtaszínház megépülésével viszont áttevődött a kulturális központ oda – emlékezett a színész, aki 2006 óta áll polgármesterként a település élén. 

– Milyen hivatalos és gyakorlati lépései vannak egy templom építésének ott, ahol egészen máig nem volt még templom? 

– Meg vannak itt is a „hivatali útvesztők”, például be kell szerezni az elvi építési engedélyeket egyrészt a legközelebbi közigazgatási központban, Lentiben, másrészt a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen. Az ügyek párhuzamosan futnak a két helyszínen, és a főépítészi engedélyeket is ekkor kell megszerezni. Ezenkívül természetesen az anyagi fedezetről sem szabad elfeledkezni, ami a magyarföldi fatemplom esetében 18 millió forintot tesz ki. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá egy bank, ám a különbözetet a felajánlók egészítik ki, akik a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát fordíthatják a fatemplom céljaira a Magyarföld Faluért Alapítványon keresztül. Igaz, hogy ez csak szeptemberben jut el hozzánk, de a későbbi beruházásokat is nagyban elősegíthetik. Ezen túlmenően persze szinte minden nap érkeznek különböző nagyságú adományok az alapítvány számlájára, amelyek a kisnyugdíjasok ezer forintos tételeitől a vállalkozók nagyobb tételeiig terjedhetnek. 

– Milyen eszközök segíthetnek még a szükséges pénz előteremtésében? 

– Különböző programok is segíthetnek, ilyen a templom alapfaletételének napján megrendezendő második magyarföldi kerékpáros teljesítménytúra, amely nevezési díjaival a résztvevők a fatemplom építéséhez járulnak hozzá, vagy a Nemzeti Színházban pár hónapja megrendezett gálaműsor, amelyre szóló belépőjegy megvételével szintén a magyarföldi templomépítkezést támogatták az érdeklődők – közölte.

Jellemző a befogadás

Mint hozzátette, a templomépítés ötletének annak idején az az adomány adott nagy lendületet, amellyel az építési telket megkapta az alapítvány. A helyi lakosok ugyanakkor az építkezési munkálatokból is kiveszik a részüket, így legutóbb a fatörzsek kérgeinek lehántásával, amivel mintegy félmillió forint munkadíjat spóroltak meg a falunak. Ugyanígy a környékbeli vállalkozók is segítettek azzal, hogy a fa vásárlásánál kedvezményt adtak. 

– Milyen a falu vallási megoszlása? 

– Zömében reformátusok lakják Magyarföldet, de jellemző az itteniekre a befogadás, a másik véleményének tiszteletben tartása. Így nem okoz problémát, ha valaki más hitet gyakorol. A közeli Őriszentpéteren és Veleméren élő katolikusok bizonyára átjönnek majd az istentiszteletekre, ha elkészül az ökumenikus templom, és az alapfa letételére is biztosan átlátogatnak jó néhányan.

– Milyen programjai lesznek az alapfa letételének?

– A ceremónia harangszóval kezdődik majd, amit az Őrségi Baráti Kar követ, akik Bach korált énekelnek Boldog András vezényletével. Ezután jómagam polgármesteri köszöntőt mondok, majd Skonda Mária, a Volksbank Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese és Pintér László, a Zala Megyei Közgyűlés Alelnöke tart beszédet. Hirtling István, Jászai Mari-díjas színművész verset mond, végül az egyházak képviselőinek, Kondákor Gyula katolikus esperesnek és Hodanics Péter református lelkipásztornak áldása és a Himnusz zárja az ünnepi alkalmat. Az esemény végén átvonulunk a pajtaszínházba, ahol Sebestyén Márta, Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás népzenészek koncertje következik.