Öt javaslatból álló médiacsomag a Ház előtt
Budapest – Öt előterjesztést tartalmazó médiacsomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek fideszes képviselők pénteken. Kezdeményezik a többi között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. Az előterjesztés szerint a közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de önállóak maradnak. Forrás: MTI
Az előterjesztő fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal megszüntetné a Magyar Rádió Közalapítványt, a Hungária Televízió Közalapítványt és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Tulajdonosi Tanácsadó Testületét. Azok feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat az Országgyűlés által létrehozott Közszolgálati Közalapítvány venné át, amely a Magyar Televízió Közalapítványból alakul át Közszolgálati Közalapítvánnyá.
A közalapítvány alapvető feladata, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás törvényekben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről, gyakorolja a részvénytársaságok vonatkozásában az alapítói, illetve a részvényesi jogokat. A javaslat értelmében a közszolgálati rádió és televíziók, valamint az MTI zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságai nonprofit részvénytársaságokká alakulnak.
A fideszes politikusok létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács. Az utóbbi tagjait a parlamenti frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság jelölné, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes képviselőcsoportok mandátumainak számával arányos volna.
A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium lenne, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Médiatanács által delegált elnökből áll. A törvényjavaslat létrehozná az összes közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az MTI-t irányító vezérigazgató számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódexet. Az első kódexet az Országgyűlés fogadná el a jelenlevő képviselők kétharmados többségével, ezt követően a Közszolgálati Testület feladata lenne a módosítása.
A testületbe egy-egy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a négy történelmi egyház, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. További egy-egy tagot küldhetnek a testületbe a települési önkormányzatok szövetségei, a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei, a Magyarországgal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit védő és képviselő érdekvédelmi szervezetek.
A médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosításáról szóló javaslat a hírközlési és médiabiztosi poszt létrehozását is szorgalmazza. A biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető és felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha megítélése szerint valamely szolgáltató vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt - az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve az előfizetői szerződésben meghatározott - jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll. A biztos a jogszabálysértések megszüntetéséért hivatalból is eljárhat, ugyanakkor minden beadványt köteles megvizsgálni.
A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló - előterjesztés, két országgyűlési határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány.
A beterjesztők indokoltnak tartják a sajtószabadság biztosítása mellett az alkotmányban rögzíteni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat.
A fideszes politikusok a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat indoklásában közlik, hogy az új „médiaalkotmány” közérdekű feladatokat ró a médiapiac szereplőire, s ezeket összefoglalóan a közönség jogaiként határozza meg. A javaslatban szerepel a kiegyensúlyozottság követelménye is.
A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv helyett a sajtószabadságról szóló törvényben kezelné a sajtó-helyreigazítások szabályozását, amelynek új elnevezése válaszadási jog lenne. Ennek értelmében az érintettek az általuk vitatott közleményhez fűzött válaszuk megjelentetését a közzétételtől számított harminc napon belül kérhetik írásban. A szolgáltatók a valótlan tények állítását, híresztelését, vagy valós tények hamis színben való feltüntetés miatt kért válasz közzétételét csak akkor tagadhatják meg, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
Az indítványban szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga, az oknyomozó újságírás védelme, illetve a szerkesztői szabadság, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média tulajdonosaival valamint támogatóival szemben. A törvényjavaslat hatálya az összes médiumra kiterjed, beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak szabályozás alá vont részét.
A Fidesz szerint azért van szükség a közmédiumok működésének újraszabályozására, mert bebizonyosodott: a régi rendszer megbukott. A szocialisták úgy vélik: pénteken benyújtott javaslataival a Fidesz a hatalomkoncentrációt készíti elő. Az előterjesztést Rogán Antallal közösen jegyző Cser-Palkovics András a médiacsomagról az MTI-nek elmondta: augusztustól elindulhat az új rendszer, amely teljesen átszabja a közmédiumok működését. Hozzátette, egyelőre keretszabályokat kívánnak alkotni, amelyek alapján elkészülne az új médiatörvény. Ez a tervek szerint 2011. januártól léphetne hatályba.
A fideszes politikus arra a kérdésre, hogy a szabályozás megváltoztatásával miért nem vártak az új médiatörvény megalkotásáig, azt válaszolta: a régi rendszer magától szétesett, megbukott, erre már az előző ciklusban is felhívták a figyelmet. Sem a Magyar Televíziónak, sem az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) nincs elnöke - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az alkotmányba a sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, a polgárok megfelelő tájékoztatásához fűződő jogát, illetve a közszolgálati médiát alkotmányos intézménnyé kell tenni, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
A csomag átfogó médiaszabályozást javasol. Olcsóbb, áthathatóbb megoldást eredményezne, ha egy médiahatóság lenne a jövőben, ezért hoznák létre - a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonásával - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot - mondta. A jövőben a közmédiumokat vezérigazgatók irányítanák. Cser-Palkovics András arra a kérdésre, hogy a törvény hatálybalépésével megszűnik-e a jelenlegi vezetés mandátuma a közmédiumokban, úgy válaszolt: meg kell várni, hogy milyen törvény lesz az előterjesztésből. Az MTI szerepét firtató kérdésre a fideszes politikus kijelentette: javaslatuk cáfolja azt a vaklármát, hogy a kormánypárt az MTI megszüntetésére készül. Szavai szerint a hírügynökség szerepe a jövőben nőni fog.
Koltay András, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja szerint a média teljes újraszabályozását alapozza meg az öt pontból álló médiacsomag. A Fidesz által delegált kurátor elmondta: az alkotmánymódosításról, valamint a sajtószabadságról szóló rendelkezések egy rövidesen megszülető új médiatörvény alapját képezhetik, míg a médiával és hírközléssel foglalkozó jogszabályokat módosító „salátatörvény” ideiglenes megoldás lehet.
Véleménye szerint „nem kell évekig várni” egy új médiatörvényre, arra ugyanis már „ma és holnap is szükség lenne”. Éppen ezért biztatónak nevezte, hogy a benyújtott rendelkezések már egy új médiatörvény elméleti alapjait rakják le. Az MSZP szerint „szakmai megfontolásokat nélkülöző hatalomkoncentrációt” készít elő a Fidesz a médiával kapcsolatos törvényjavaslataival, amelyekről nem egyeztetett az ellenzékkel. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője az MTI-nek úgy értékelte: a benyújtott törvényjavaslatok „központosított médiahatalomról” árulkodnak. A politikus szerint a médiát szabályozó javaslatcsomag sokkal rosszabb annál a médiatörvény-tervezetnél, amelyet az előző ciklusban többpárti konszenzussal megalkottak. Megjegyezte: az a tervezet is nagy vitát váltott ki szakmai körökben, ezért lett volna nélkülözhetetlen az előzetes konzultáció.
Lendvai Ildikó, az MSZP leköszönő elnöke úgy véli, hogy a Fidesz médiával kapcsolatos törvényjavaslatai három célt szolgálnak: „az einstandolást”, a fideszes káderek bebetonozását és a paritás megszüntetését, valamint a közmédiumok és az MTI politikai irányítását.
Az „einstandolással” kapcsolatban politikus közleményében azt írta: a Fidesz, noha tagadta, a közalapítványok összevonásával mégiscsak megkezdi a közmédiumok és az MTI egyesítését. A kormánypárt az új közalapítványt az MTV bázisán építi ki, hiszen ezt a médiumot eddig is teljes politikai befolyása alá vonta - közölte Lendvai Ildikó. A pártelnök arra is kitért, hogy a kormánytöbbség az újjáalakítással megszabadulhat az MTI és a Duna TV elnökétől, és pályázat nélkül nevezheti ki „engedelmes kádereit” az MTV és a Magyar Rádió élére.
