Őssejtterápia: nagy erkölcsi ellentmondások az új gyógymód bevezetésénél

— Felvéve: , , , ,
Létrehozás: 2009. július 31., 08:44 Legutolsó módosítás: 2009. július 31., 08:45

Ha a laikus eddig nem tudta volna, most ráébredhetett, milyen szédítő lehetőségeket rejt az őssejtkutatás, nemhiába kelt ekkora zajt maga körül. A legújabb magyarországi egészségügyi botránynak is ez a tárgya, pontosabban a nyomozók szerint illegálisan végzett őssejtbeültetés, amelynek kapcsán négy embert – köztük Yulij V. Baltaytis kutatót – hétfőn őrizetbe vettek. Forrás: Magyar Hírlap

Az embrionális őssejtek kutatását, felhasználását illetően szinte lehetetlen összeegyeztetni a világnézeteket, erkölcsi alapvetéseket. Mert bár egyfelől a célra legalkalmasabb, egyben legkevésbé ismert abortumok rendkívüli szolgálatot tehetnek a tudománynak, másfelől kétségkívül magzatgyilkosság áldozatai ők, és ez túlnyúlik az emberi jog keretein.
A katolikus egyház álláspontja szerint az emberi élet megmentése és minőségének javítása nem etikátlan, ezért az emberi szervezetben jelen lévő őssejtek kinyerése és tenyésztése támogatható. Az embrionális eredetű, vagyis osztódásnak indult petesejtekből kinyert őssejtekkel való kutatás azonban nem megengedett, mert "az emberi embrió személy".

Habár egyetért a magzati élet védelmével, és a terhességmegszakítást sem támogatja feltételek nélkül, Yulij V. Baltaytis szerint ez csak az érem egyik oldala. Az amerikai állampolgárságú orvos a vele korábban készült interjú második részében elmondja: ha egy nő a felvilágosítás, a felkínált segítség ellenére mégis az abortusz mellett dönt, akkor a beavatkozás után azt a sokak életét megmentő vagy életminőségét javító emberi szövetcsoportot nem kellene kidobni a szemétbe.

Bővebben a Magyar Hírlap 2009. 07. 30. számában.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben