Népszámlálás 2011: az erő legyen velünk!

A jövő heti Egyesült Államokbeli népszámlálás alkalmával a szövetségi kérdezőbiztosok arról is érdeklődni fognak az összeírtaknál, hogy négerek-e (inkább: fekete bőrű amerikai – a szerk.) vagy sem. Na jó, ez így nem igaz, hiszen a tíz kérdésből álló íven a faji hovatartozást firtató résznél a néger kifejezés csupán mint az egyik lehetséges opció jelenik meg, a jó néhány közül. De akkor is: miért nem „afroamerikai”, vagy „fekete” titulusra lehet bökni? – háborog sok amerikai a népszámlálási lapot látva.

S bár magyarázat van („a sok idős válaszolót nem érdekli, mit illik és nem illik mondani, továbbra is négernek (inkább: fekete bőrű amerikai – a szerk.) tartja magát”) az eset jól mutatja, milyen forró vitákat képes generálni egy dögunalmasnak tűnő gigastatisztikai művelet. Összeállításunkból kiderül, miféle zűröket, netán mókás szituációt eredményezhet egy-egy összeírás, attól függően, hogy az adott népség milyen faji, etnikai, vallási vagy más neuralgikus ponttal bír.

Vallási háború  

Magyarországon a faji hovatartozás kérdését firtatni népszámlálás során nem szokás, nemzetiségi, illetve etnikai vonatkozású kérdések azonban rendre szerepelnek, s ez ellen igen ritkán merül fel kifogás. Más kérdés, hogy a beérkező adatok mennyiben felelnek meg a valóságnak, lásd a hazai cigányság számarányáról folyó, szűnni nem akaró vitát.

Itthon fura mód arról szokás vitázni, szabad-e rákérdezni a vallási hovatartozásra, avagy sem. Mint ismert, Magyarországon épp jövőre lesz esedékes a tízévenkénti népi összeírás, s az erről szóló törvényt nem kis belpolitikai csatározások után sikerült csak elfogadni tavaly ősszel.

Van köze az államnak a vallásunkhoz? A magyar országgyűlés 2009. október 6-án, a 2011-es népszámlálásról rendelkező jogszabály vitája után úgy határozott, hogy nincs. A kérdésben a parlamenti patkó balliberális fele úgy foglalt állást, hogy „a vallási hovatartozás kérdése nagyon érzékeny személyes adat, amihez az államnak nincs semmi köze. A vallási hovatartozásra tehát nem szabad rákérdezni, mert fakultatív válaszokból is mindenféle következtetést le lehet vonni.

A Fidesz és a KDNP viszont úgy foglalt állást, hogy ha a nem kevésbé érzékeny pontnak számító nemzetiségi és etnikai hovatartozásra rá lehet kérdezni, akkor ezt a felekezeti elkötelezettség esetén is meg lehet tenni. A konzervatívok ennek érdekében módosító indítvánnyal is éltek, a javaslat azonban nem lelt támogatásra.

Személytelen számlálás  

Nem csak a vallásra, hanem a nyelvhasználatra vonatkozó kérdés is lemarad az osztrák népszavazási űrlapokról. Sógorainknál a törvény úgy rendelkezik, hogy csak a belügyminiszter dönthet az ezekre vonatkozó adatfelvételről. De hogy az alpesi ország se legyen meg népszavazási perpatvarok nélkül: Ausztriában legutóbb az adatgyűjtés módjáról alakult ki éles vita.

Ennek lényege, hogy kérdezőbiztosok Ausztriában sem tartoznak a legnépszerűbb látogatók közé, ezért az adatgyűjtést már jövőre személyes kapcsolat nélkül oldják meg, oly módon, hogy egyszerűen összekapcsolják a már meglévő állami adatbázisokat. A személyiségi jogok védői azonban ezt kifogásolják, mondván, a különböző nyilvántartási rendszerek összekutyulása adatvédelmi veszélyeket hordoz magában.

És ha Jedi lovag vagyok? (Avagy: amikor megcsillan a legendás angol humor...)  

A britek ugyanakkor nem ódzkodnak a népszámlástól. Sőt, mind többen igyekeznek viccesen felfogni a tízévente esedékes népi összeírást. A birodalom rockerjeit a Metal Hammer című magazin például arra buzdítja, vallásukként tüntessék föl a műfajt a következő népszámláláson.

Őrültség? Lehet. Ám jó tudni, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával egy hasonlóan őrült felhívás hatására 400 ezren (!) vallották magukat a Star Wars-ból ismert Jedi lovagrend hívének… A szerencsétlenül járt kérdezőbiztosok akkor jobb híján a „nem vallásos” kategóriába sorolták át a „jó erőben” utazó harcosokat. A metálfelekezet még messze nem ilyen sikeres követői alig tízezren vannak – tudatja az Ananova brit hírügynökség.

Mint egyébként a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) megtudtuk, az Európai Unióban mindenütt tízévente tartanak népszavazást, az alapadat-felvétel tekintetében többnyire összehangolt formában. A tagállamoknak ugyanakkor – mint azt láthattuk – megvan a lehetőségük, hogy önállóan határozzanak az adatfelvétel módjáról, illetve a „speciális” kérdések feltételéről.