Németh Miklós: „Nem kellett tartani a magyarok tömeges kivándorlásától”

Létrehozás: 2009. július 02., 09:55 Legutolsó módosítás: 2009. július 02., 09:58

Budapest – Németh Miklós szerint 1989-ben, a határnyitáskor nem kellett attól tartani, hogy a magyarok tömegesen elhagyják az országot – az akkori miniszterelnök szombaton Budapesten, a határnyitás évfordulóján rendezett megemlékezésen beszélt erről. Forrás: MTI (Németh Miklós vendégünk lesz a hétvégén Sopronban megrendezésre kerülő Határnyitás szimpóziumon, amelyet a MEE szervez. – a szerk.)

Németh Miklós: „Nem kellett tartani a magyarok tömeges kivándorlásától”

Németh Miklós

A vasfüggöny lebontásával pártállástól függetlenül szinte minden magyar egyetértett, a szögesdrót átvágása ugyanis fontos lépés volt Magyarország nemzeti függetlenségének megalapozásában – mondta az akkori kormányfő.

Mint felidézte, a lebontásról szóló döntést a kormány akkor pénzügyi megfontolásokkal indokolta, számítva a szovjet érdekszféra borítékolható kritikáira, ellenállására. A tiltakozás nem is maradt el, az NDK hadügyminisztere „egyből Budapesten termett”, és magyarázatot kért, amit meg is kapott: „mi szegény ország vagyunk, nem telik a vasfüggöny régóta esedékes technikai megújítására” – emlékezett Németh Miklós a húsz éve történtekre, megjegyezve, hogy az igazi ok természetesen nem anyagi jellegű volt.

Kifejtette: az események dinamikáját mutatja, hogy mire az osztrák és a magyar külügyminiszter megérkezett a két ország határára, a határőrség már csaknem a vasfüggöny egészét lebontotta, ezért egy részét vissza is kellett igazítani, hogy politikailag és nemzetközileg is „transzparens” legyen az elbontása.

„Az igazi kérdés nem az, hogy az akkori döntés mennyire volt merész és kockázatos; az volt fontos, hogy a döntés új szakaszt tett nyilvánvalóvá a kormányzati politikában, amelynek már voltak előzményei” – mondta Németh Miklós. Külön hangsúlyozta, hogy a Máltai Szeretetszolgálat Kozma Imre atya vezetésével kiemelt szerepet játszott a menekültek megsegítésében.

Az évfordulós megemlékezésen Bronislaw Komorowski, a lengyel szejm elnöke arról szólt, hogy az akkori idők egyetlen kutatóközpontja sem tudta előre jelezni, belátni, hogy a Szovjetunió fel fog bomlani, hogy a vasfüggönyt le fogják bontani.

Ahhoz, hogy Európában a vasfüggöny lehulljon, hogy a berlini fal ledőljön, hogy „szabadok és függetlenek lehessünk itt, Közép-Európában”, először meg kellett dönteni a kommunizmust – hangsúlyozta.

„Érdemes emlékezni arra – folytatta –, hogy a közép-európai népek évtizedeken át véres áldozatokat hoztak a szabadságukért: így történt ez 1953-ban Berlinben, 1956-ban Budapesten, 1968-ban Prágában, 1970-ben Gdanskban és 1981-ben egész Lengyelországban, amikor bevezették a hadiállapotot, hogy a szabadságért folytatott harcot leküzdjék. Mint a lengyel Szolidaritás korszakának képviselője szeretnék hangot adni annak a büszkeségnek, hogy 1989-ben a szabadságot közösen tudtuk kiharcolni egy békés forradalom révén” – zárta beszédét a lengyel politikus.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben