Nagycsütörtök: olajszentelés a Dómban

Létrehozás: 2010. április 02., 10:09 Legutolsó módosítás: 2010. április 02., 10:11

Szeged – Nagycsütörtökön az Oltáriszentség és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli a Katolikus Egyház. Délelőtt a püspökök egyházmegyéjük papjaival együtt miséznek a székesegyházakban. A hagyományos olajszentelési misén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság a szertartás keretében megújítja a szenteléskor tett ígéreteit – írja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tájékoztatója. Forrás: szegedma.hu

Nagycsütörtök: olajszentelés a Dómban

Liturgikusan a nagycsütörtök délelőtti krizmamisében mutatkozik meg legerőteljesebben a papi rend szentsége, amit az is jelez, hogy ezen a misén azokban az időkben is koncelebráció volt, amikor általában az egyházra nem volt jellemző az együttmisézés.

A szent három nap első estéjén minden templomban szentmisével emlékeznek arra, hogy Jézus az utolsó vacsorán megalapította az Oltáriszentséget. A húsvéti ünnepkör, és ezzel a nagycsütörtök szertartása is a zsidó pészahra épül, amelyen Izrael lakói az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték. Jézus az utolsó vacsorán megújította ezt a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából.

Jézus a halált saját halálával győzte le, amelyet az utolsó vacsorán elővételezett azzal, hogy kezébe vette a kenyeret, megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Amikor ugyanis húsvétkor meghalt a kereszten, a kenyérhez hasonlóan ő is megtöretett, hogy szétoszthassa önmagát.

A nagycsütörtök esti szentmise elején, a dicsőítést követően elnémul az orgona, a templomok csengői és harangjai is elhallgatnak a nagyszombati vigília szertartásáig: úgy tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Jézus az utolsó vacsorán, szeretetének végső jelét adva, megmosta tizenkét apostola lábát. Az önmagát teljesen kiüresítő Urat követve az esti szentmise főcelebránsa sok helyütt megmossa tizenkét hívő lábát.

Az utolsó vacsorán vett búcsút Jézus tanítványaitól, hiszen ezt követően fogták el. Az elfogatásra és Jézus ruháitól való megfosztására emlékeztet a nagycsütörtöki liturgia az oltárfosztással: a szentmise végén minden díszt eltávolítanak az oltárról, és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Az oltárfosztás után az Egyház éjszakai virrasztással osztozik Krisztus szenvedésében és lelki tusájában, amelyet az Olajfák hegyén elszenvedett. A jézusi szenvedésre figyelmeztet az is, hogy nagycsütörtök estétől húsvétig a Katolikus Egyház nem mutat be szentmisét.

További képek:

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/04/nagycsutortok-olajszenteles-a-domban/

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

Rábízni magam egészen...

Elküldte Rácz Lajosné idő 2010. április 03., 14:37
nagyszombat "Kezeidbe teszem az én lelkemet" "És kiáltván Jézus nagy szóval, monda:Atyám, a Te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghalt." /Lukács 23,46/ Jézusnak van még egy nagy szava a kereszten. De ez a szó csak az "Elvégeztetett!" után érvényes az életedben. A múltadra nézve elég Jézus vére. A jövőre nézve pedig ez a mondat, amit Jézus utóljára mondott. Most már, Atyám, hogy "Elvégeztetett, a Te kezeidbe teszem le az én lelkemet." A jövőmet! Mindazt ami rám vár ezen a földön és az örökkévalóságban. Ebben a mondatban benne van az Atya iránti teljes bizalom. Bármilyen nehezet ad rád Isten keze, mindig tudd, hogy a legjobb történik veled. Kapaszkodj bele mert ez a kéz és az a szív, amelyik mögötte van, halálosan szeret téged. Jézus ismerte az Atya kezét ezt a leghatalmasabb kezet. Szeretnéd-e Jézussal együtt kimondani: "Atyám a Te kezeidbe teszem le az én lelkemet?" Az életemet, a jövőmet, a családomat, bajaimat, betegségemet. És a kezedbe teszem le a halálomat is. Minden félelmünk mögött ott húzódik a halálfélelem. Jézus azért jött, hogy "Megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak"/Zsidó 2,15/ Jézusnak át kellett menni a halálon is. Olyan megrendítő ez a mondat, hogy azután meghalt. Az élet halt meg. Az egyetlen ember akinek nem kellett volna meghalnia. A halálon is átmegy érted, helyetted. A Te életednek szüksége van erre a kézre. Tedd hát bele a lelkedet és hidd el amit az Ige mond: Senki nem ragadhat ki ebből a kézből. "Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők..." /Róma 8,38-39./„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta,
hogy valaki hisz ő benne,
el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
(János 3,16.)