Mecset, háború
Érzéketlenség – mondják az Ikertornyok háromezer halottjának hozzátartozói. Ideje, hogy megerősödjön a muszlim–keresztény párbeszéd, annak a muszlim többségnek a halk hangja, amelynek semmi köze a szélsőséges ideológiához – mondja egy muszlim vallási vezető. Áll a bál az Egyesült Államokban: épüljön-e vagy sem iszlám mecset és kultúrközpont a Ground Zero tőszomszédságában? Forrás: Népszabadság / Friss Róbert
A Cordoba Ház, egy iszlám alapítvány százmilliós projektje, egyelőre csak a politika felszínét habosítja, minekutána Barack Obama elnök először kiállt a terv mellett, hogy aztán visszakozzon, mert a szenátus demokrata többségének vezetője is kikelt a helyszín ellen. Nem véletlenül. A Fox News és a CNN felmérése szerint az amerikaiak több mint kétharmada elveti, és csak 30 százaléka helyesli a mecset megépítését oda, ahová elgondolták.
Kissé komikusan megszólalt a volt konzervatív alelnökjelölt, egykori alaszkai kormányzó, Sarah Palin is, aki a „békeszerető muszlimokat” arra kérte, értsék meg, a terv szükségtelen provokáció, de mindjárt felszólította a „békeszerető New York-iakat” is: tüntessenek ellene. Ennyi a felszín, amely alatt persze, mindenki tudja, ott lapul a kényelmetlen kérdés: mit kezdjen a Nyugat az iszlám világgal? Mit azzal a több millió atlanti állampolgárral, aki a muszlim vallás szerint él, s ebből a kultúrkörből nem óhajt a szükségesnél nagyobb mértékben kilépni.
Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában is, abban az Európai Unióban, ahol az iszlám migrációt igencsak szívesen látták, amikor az alja munkára nem találtak kellő számú őslakost, de amely többség mindjárt tiltakozni kezd, amikor burkát lát feltűnni a hivatalokban. Be is tiltja legott Belgiumban, Franciaországban, korlátozza Dániában, miközben hevesen tiltakozik, amikor néhány karikatúra miatt mármár szent háborút hirdetnek a „túloldalon”.
Obama elnök alkotmányos érvvel élt először, mondván, a muszlimoknak Amerikában ugyanolyan joguk van vallásuk gyakorlásához, mint bárki másnak. Észérvekkel nem sokra jut. A legrondább esik meg ugyanis ez ügyben, ami csak megeshet: szeptember 11-e, a madridi, londoni terrormerényletek emléke valóságos érv akkor is, ha egy ostoba, érzelmi politikamellett használja fel bárki is.
Egyszer csak be kell majd látni, béke csak úgy teremthető, hogy a Nyugat nemcsak a szép elvekben, hanem a mindennapokban is képes szimbiózisban élni azzal a kultúrával, amelynek szélsőségesei bizonyosan fenyegetik. Talán többre jutna nagyobb alázattal, gazdasági érdekeinek árnyaltabb megfogalmazásával és követésével.
Néhány napja kivonultak az utolsó harcoló amerikai csapatok is Irakból. Hét év telt el, hogy Bush elnök befejezettnek nyilvánította a háborút. Ötvenezren most is maradtak. Meg 4500 amerikai és százezer civil halott. Irán az atombomba küszöbén. És miközben a vita lángol a New York-i mecset körül, Európában a többség bólogat a burka viselésének korlátozására, a nyugati világ továbbra is nyakig ül az iszlám világ elleni háborúban. Semmi jele annak, hogy a belátható jövőben békét teremtve maga előtt és békét hagyva maga mögött távozhat onnan.
