Legálisan lehet csalni az egyházi normatívákkal

Egy az interneten talált előterjesztés tanúsága szerint, 2009 júliusában a várpalotai önkormányzat képviselő testületének sürgősen meg kellett oldania az Ápoló Otthon és az Idősek Klubjának elhelyezését. Egyrészt az épületek leromlott állaga miatt, másrészt, mivel az a terület, ahol az Idősek Klubja volt, értékesítésre várt.

A jegyzőkönyv szerint az önkormányzat, úgy kívánta megoldani a helyzetet, hogy egy a tulajdonában lévő várpalotai ingatlant szociális intézménnyé alakít. Az épület befejezéséhez szükséges 300 millió forint azonban hiányzott a városkasszából. 

A gárdonyi Arany Híd Kft. tulajdonosa, Hargitai Sándor azt javasolta, mivel a jelenlegi rendelkezések szerint az egyházi normatíva 70 százalékkal magasabb, mint a nem egyház által fenntartott intézmények által igényelhető összeg, ezért alapítsanak egyházat. Így aztán Aranybárka Egyház néven ez év januárjától be is jegyeztették az Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthonát.

Csepregi András, az oktatási tárca egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője az ügy kapcsán elmondta, ennyire nyílt utalás, mint a várpalotai jegyzőköny még nem került elő, az Aranybárka Egyház Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona viszont, bármily meglepő, teljesen legálisan működik egyházként a jelenlegi jogszabályok szerint.

Novák Berta, az intézmény vezetője kérdésünkre elmondta, valójában azért döntöttek úgy, hogy egyházzá alakulnak, mivel az intézményt eddig is jellemezte vallási jellegű tevékenység, így kapóra jött az egyházi normatíva. Novák Berta elmondta, ha nem sikerült volna bejegyeztetni magukat egyházként, most komoly megalkuvásokra kényszerülnénk. Az intézményvezető diszkriminatívnak tartja, hogy az egyházi intézmények többet kapnak, így hát éltek a jogszabály adta lehetőséggel.

Csepregi András elmondta, a jogszabály ezt valóban megengedi, ugyanis semmi nem kérdez rá a vallásgyakorlás tartalmára. Lehet jóhiszeműséget, vagy rosszhiszeműséget feltételezni, és természetesen, nem követhet el bűncselekményt az intézet, de ez minden alapítványra vonatkozik. Ha ez az illető szervezet, amely egyházként tart fenn szociális otthont, és megkapja az állami támogatás, meg kell mutatnia, hogy milyen hitéleti tevékenységet folytat. Amennyiben hitelveit kiteszi a honlapjára azzal levédi magát, annak tartalmát közelebbről nem lehet ellenőrizni, ez ugyanis a törvény elemi logikájából következik.

Az 1994-es vallási és lelkiismereti törvény az államszocializmus végapjaiban született meg. Akkor a törvényalkotó szándéka az volt, hogy megszüntesse az egyházak feletti szigorú állami kontrollt – magyarázta Csepregi András. Ez azonban olyan jól sikerült, hogy ma szinte bárki alapíthat egyházat.

Az egyházak bejegyzésével kapcsolatos jogi procedúra, nagyon egyszerű, mindössze formálisan kell bejegyezni és 100 támogató aláírást kell gyűjteni hozzá. Csepregi András szerint azonban van egy érdekes átmenet, amire eddig komolyan senki nem reflektált: a tekintélyelvű rendszerekben az elemi vallásgyakorlás feltétele volt az állami regisztráció, ma a regisztráció valójában az anyagi lehetőségekhez való hozzáférést jelenti.

A legfrissebb adatok szerint idén januárban újabb 21 egyházat jegyzett be az adóhatóság. Köztük olyanokat, mint Az Út Gyermekei Egyház, Noé az életért közösség, és a már említett Aranybárka Egyház. Az egyházak közül, van, amelyik polgári, védelmi, tűzoltási tevékenységet, más a bűnmegelőzés népszerűsítését jelölte meg céljául.

Csepregi András szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem lehet beazonosítani az új egyházakat, működésük – ahogyan a régi történelmi egyházak esetében – nem látható. Az oktatási tárca egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője szerint mindenki számára nyilvánossá kellene tenni ezeket.

Jelenleg mindössze 100 támogató aláírást kell összegyűjteni, és bárki tetszés szerint létrehozhat új egyházat. Akár többet is – mondta Vámosi Nagy Szabolcs az Erns&Young adóosztályának igazgatója a Klubrádiónak.

„Ha egy egyház kéri, be kell jegyeztetni a cégbíróságnál, az APEH nem vizsgálhatja tartalmilag, csak formailag. Az, hogy az adóhivatal nem mérlegel, az helyes. Az újonnan alakuló egyházak esetében azonban nem igazán dönthető el, hogy milyen célból jöttek létre.” Ha kiderül, hogy kizárólag adóelőnyök érdekében jöttek létre, és nem klasszikus, akkor az ügyészség bíróság előtt támadhatja meg az egyházi minősítést.

Vámosi Nagy Szabolcs elmondása szerint azonban bíró sincs könnyű helyzetben, mert különböző felületes információk alapján kell eldöntenie, hogy az adott egyházat hitbéli meggyőződésből alapították vagy sem. Sőt, ha kiderül a csalás, az nem akadálya annak, hogy újabb egyházat hozzon létre a csaló – mondta az adószakértő. 

„Történetesen, ha a táltos egyház esetében azt mondja a bíróság, hogy umbulda, semmilyen jogszabály nem tiltja azt, hogy a következő napon Paripa egyházként ne jegyeztesse be magát. A visszaélési lehetőség adott és nagyon nehéz a határokat megvonni. Ráadásul, ha kiderül, hogy az egyház valójában nem egyház a jogosulatlanul felvett egy százalékos adófelajánlást sem kell visszaadnia” – tette hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs.

A nyilvánvalóan anyagi haszonszerzésre irányuló egyházbejegyzés nem minősül bűncselekménynek, ez közvetlenül az egyház alapítási törvényből nem vezethető le. Az oktatási tárca egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője, Csepregi András szerint ezért olyan jogszabályokat kellene hozni, amelyek harmóniába hozhatók az alaptörvénnyel, tehát nem kellene megváltoztatni azt, viszont gátat szabna a kifejezetten hasznot kereső egyházalapításokkal szemben.

Csepregi András úgy látja, a kétharmados törvényen kívül lehetne szabályokat alkotni. Emellett egy olyan központi honlapra volna szükség, ahol nyilvánossá kellene tenni, hogy mit csinálnak ezek az egyházak, mit tartanak fenn, mert közpénzből gazdálkodnak, ez fékező hatást jelentene a gazdasági célú egyházalapításokkal szemben – vélte a vezető.

Hallgassa meg!