Kontraszelektált oktatási rendszer

Létrehozás: 2009. március 03., 11:26 Legutolsó módosítás: 2009. március 03., 11:28

Nyíregyháza - A megyeszékhelyen az általános iskolások 52 százaléka nem önkormányzati fenntartású intézményben tanul. Az egyházi és alapítványi iskolák több mint 3 ezer elemistát csábítottak magukhoz. Forrás: szon.hu / Bednárik Mónika

Gimnáziumok esetében már csak 42 százalék ez az arány, csaknem 1800-an döntöttek úgy, a város gimnáziumába íratják a gyereküket. Szakközép- és szakiskolában pedig mindössze 339-en tanulnak nem önkormányzati fenntartású iskolába, a több mint 8200 diákkal szemben. Amikor a szülő iskolát választ a gyermekének sok szempontot mérlegel: nézi az oktatás színvonalát, azt, milyen tagozat működik az adott intézményben és egyre fontosabb érv, milyen a diákok összetétele.

– A tények azt mutatják, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya töredéke az önkormányzati intézményekben lévőkének – mondja Nagy László. Nyíregyháza alpolgármestere szerint meg kell ragadniuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jelenlegi versenyhelyzetben meg tudják tartani a saját pozíciójukat az egyházi, alapítványi fenntartású vagy gyakorló intézményekkel szemben. Az önkormányzat kötelező feladatvállalása, a közoktatás azt hozza magával, hogy kontraszelektáltá válik a rendszer. Addig amíg a nem önkormányzati fenntartású intézmények megteszik és megtehetik azt, hogy bármilyen alapon válogathassanak a gyerekek között, addig a maradékelv érvényesül. Oktatási szakemberek szerint az utóbbi időben lelassult a folyamat, nem nő jelentősen a nem önkormányzati fenntartású iskolákba iratott diákok száma. – Elsősorban a fizikai határok szabnak gátat a saját vágyaiknak, több osztályt már nem tudnak indítani – ad egyfajta magyarázatot Nagy László. Az önkormányzat Nyíregyházán azt kérte, hogy az alapítványi, egyházi iskolák osztályszámot ne növeljenek és tartsák be a törvényben rögzített létszámot.

A magyar valóság

– Esélyegyenlőséget nem ott kell biztosítani, ahol nagyjából egyforma szociokulturális háttérrel rendelkező, jó egzisztenciájú diákok tanulnak, hanem ahol jóval több a hátrányos helyzetű gyerek – magyarázza Nagy László. Ha valóban minden gyermek egyformán fontos, akkor ott is lesznek olyan diákok, akiket jóval több feladattal lehet eljuttatni odáig, mint egy nem hátrányokkal indulót. Az ilyen "szelektált" iskolákba járó diákok, nem ismerik meg azokat, akik hátrányokkal küzdenek, éppen ezért nem is igazán tudják elfogadni őket. – Nem hiszek abban a modellben, hogy egy gyakorló iskolában csak uniformizált jó képességű gyerekekkel kell, hogy találkozzanak a gyakorló pedagógusok. Mert nem ez a mai magyar valóság. A főiskoláról kikerülő pedagógusok jelentős hányada nem szerez olyan tapasztalatot, ami a mai magyar iskolákban jelen van.

– Az alapfokú oktatást nyújtó iskolák között egyedüli egyházi intézmény Mátészalkán a Kálvin János Református Általános Iskola. Népszerűségét leginkább az mutatja, hogy a nagycsoportos gyerekek szülei minden évben nagy számban döntenek az iskola mellett.

– Városunk közoktatásának 2001 óta egyik színfoltja az egyházi fenntartású általános iskola, ahol a magas szintű oktatás mellett tanítványainkat a hit és az erkölcs szellemében neveljük. Új közegben, megújult módszerekkel adjuk azt a többletet, amit egy református iskola jelent az oktatáson felül, hiszen iskolánk mögött több évszázados erkölcsi értékek állnak. Azon családok íratják hozzánk gyermeküket, akik azonosulni tudnak iskolánk szellemiségével, nevelési-oktatási célkitűzéseinkkel – fogalmazott Baktiné Illés Éva, a Kálvin János Református Általános Iskola igazgatója, aki elmondta, minden évben több a jelentkező gyerek, mint amennyinek helyet tudnak biztosítani.

Kisvárdán is évek óta gond, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ezért az óvodáknak és az iskoláknak is mára túlzott lett a kapacitása. – Ráadásul a közel 30 és a több mint 200 Kisvárdára járó környékbeli óvodás, illetve általános iskolás után járó normatívát is a kisvárdai önkormányzat egészíti ki – magyarázta Borus Sándor, az önkormányzat szakbizottságának elnöke, aki egy formálódó – ámde még korántsem elfogadott – intézkedési tervről is beszélt. E szerint egy szakértői vizsgálat által is alátámasztottan a városban egy-egy óvodai tagintézményt, illetőleg önkormányzati iskolát mielőbb be kell zárni. – Annál is inkább – mutatott rá a bizottsági elnök –, mert a Református Gimnázium és Általános Iskola után (amely évek óta működtet elemit), az eddigi középiskolai és óvodai képzésén túl a Szent László Egyházi Középiskola szeptemberben általános iskolai osztályt is indít. A városban tehát annak ellenére is drámai az önkormányzati oktatási intézmények helyzete, hogy időközben az összes óvoda egy irányítás alá került, és összevonták a Várday István és a Vári Emil általános iskolát. A szent lászlós iskolaszervezési és -indítási szándék „ellen” egyébiránt az önkormányzat nem tett, de nem is igen tehetett volna lépéseket.

Önkormányzati fenntartású és nem önkormányzati fenntartású intézmények

Óvoda: 4124, 176

Általános iskola: 6979, 3028

Gimnázium: 3383, 1789

Szakközép- és szakiskola: 8284, 339

(Forrás: Polgármesteri Hivatal, Nyíregyháza)

Ön szerint miért népszerűek az egyházi és alapítványi iskolák?

Holik Eszter (Nyíregyháza): A gyermekek számára fontos a lelki nevelés, és úgy gondolom, hogy az egyházi iskolák ebből a szempontból többet tudnak nyújtani a fiatalok számára. Látjuk, mi történik a tizenévesekkel a mai világban, nagyon fontos, hogy megfelelő erkölcsi alapot nyújtson az iskola, és ne kallódjon el a gyermek.

Vajasné Végső Katalin nyíregyházi lakos elmondta: Szerintem fontos a hitélet és az iskola családias hangulata, amit az egyházi intézmények maradéktalanul képesek megadni a gyermekeknek. Görög katolikus vagyok, a gyermekemet is szeretném keresztény szellemiség szerint neveltetni.

Mészárosné Tóth Erzsébet (Nyíregyháza) elmondta: Mostanában divat lett egyházi vagy alapítványi iskolába irattatni a gyerekeket. Nem gondolom, hogy az önkormányzati intézmények bármiben is rosszabbak lennének, sőt!

– „Hogy miért ilyen népszerű, azt nem tudom. Én azért irattatom egyházi iskolába a csemetémet, mert ezek az intézmények nemcsak az oktatást, hanem a nevelést is fontosnak tartják. A mai világban elengedhetetlen, hogy a fiataloknak legyen egy szilárd erkölcsrendszere. Ha leballag, mindezt magával viszi, és kerüli a rosszat.” – jegyezte meg Soltész Jánosné.

Jenei Lajosné is hasonló véleményen van. – Tényleg népszerűek az egyházi iskolák. Ez érthető, hiszen oktatnak, nevelnek, megtanítják viselkedni a gyerekeket. Tisztelettudó, értékes fiatalokká, majd felnőttekké válnak, mindemellett még a vallásukat is gyakoroltatják velük.

Sallainé Török Anita szerint a gazdasági válság is közrejátszik az iskolaválasztásban: A válság miatt az emberek kapaszkodót keresnek, ezért fordulnak sokan (vissza) a valláshoz. Az egyházi iskolák szilárd erkölcsi normák mentén nevelnek, hitet adnak a tanulónak és a szülőnek, hogy jobb lesz a jövő legalább a gyermek számára. Bár még nem állok ott, de én is meggondolom, hogy egyházi iskolába írassam-e a csöppségemet!

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben